Kérdések az év végén

1. Hová tűnt az önkormányzati választások hajrájában nagy dérrel-durral átadott Széchenyi emléktábla a Széchenyi térről?
2. Eredics Imre nyolc évig tartó fizetés nélküli szabadságon volt az ÉDUKÖVIZIG-nél, amíg főállásban alpolgármesterkedett. Addig vettek fel helyette valakit? Ha igen, akkor az illetőt most kirúgták? Ha nem vettek fel senkit, akkor valószínűleg a posztja nem is olyan fontos. Akkor viszont minek vették vissza? Vízügyesek világosítsatok fel!
3. Lesz idén is halálmetál a szilveszteri tűzijáték alatt? 
4. Befuccsol-e a kivetítős átjelentkezés a nagy hidegben a városháza és a Dunakapu tér között?
5. A Presztízs magazinnak Galló Zoltán ügyvezető igazgató azt nyilatkozta, hogy az árusok a Téli Fesztiválon többszörös szűrőn lettek megrostálva és kizárólag a minőségi és az egyedi áruk kaphattak helyet. Kik lettek eltanácsolva?
6. Hová tűntek a tavalyi gipszangyalok a városháza elől?

White trash rockabilly

Nem gondoltuk volna, hogy szent karácsony ünnepe előtt belecsúszunk a 2006-os év egyik legmeghatározóbb koncertélményébe. Pedig így volt. Ehhez foghatót maximum a La Varda nyújtott idén kicsiny városunkban. Az egész úgy indult, hogy a Rómer házat vezető testvérpárból Sebinek meglepetés szülinapot szerveztek.
A szülinapi meglepetés olyan jól sikerült, hogy a zenekart két és fél óra aktív koncert után sem voltak hajlandóak hazaengedni a hálás rajongók. De ezt a zenekar sem vette zokon. Láthattuk hogy hogyan néz ki a stage diving egy igazi 50-es évek végi suttyó, vidéki stílusú, faragatlan (ez mind pozitív jelző volt) rockabilly koncerten. Na meg a tömegben fetrengő szólógitáros. Az sem volt piskóta. A Mistery Gang is okés, de azok túl profik már. Ott minden manír meg tetkó a megfelelő helyen van. Ezek itt meg az igazi vidéki (Hatvan) őserő. Ilyenkor suhan át az ember agyán, hogy a matulás cikkben van némi igazság és az összes bakelitpörgető sztárlemezlovas bújjon el de izibe, mert ezt nem tudják megközelíteni sem. És a rock tényleg örök és elpusztíthatalan. Honlap a zenekarhoz itt.
És leírjuk a nevüket is mert megérdemlik: Rockin' Rock Cats.

Kellemes Ünnepeket Kívánunk!

Tavaly volt apropó, meg magyar anyag. Ezt idén a globalizáció posványából előrángatott anyaggal tesszük. Billy Mack méltán híres számával kívánunk az ünnepekre minden elképzelhető jót. Legfőképpen egészséget és nyugalmat.
Élő fogadóórát a Dunakapu téren tartunk szilveszterkor a Nova Kultúrzenekar után...

Szaloncukrok Mekkája

Ez a kispiszkos, gyrosos, hamburgeres közvetlenül a patkányburgeres mellett a vidékinél hihetetlen gyorsan alkalmazkodik a piac változásaihoz. Most éppen szaloncukorvásár folyik, a legdurvább választékkal amit a városban láttam. Nem ám konzum, meg zselés. A lényeg: majdnem mindegyik elnevezés így kezdődik: alkoholos. Vásárolni nem mertem...

Ui: Kérdés: melyik a beszt szaloncukor az idei szezonban?

Kerékpáros evangélium

Jóhír minden kerékpárosnak, hogy immáron nem csak Pécsett van kerékpárgumi-automata, hanem Győrben is. Az elkövető Peppe és bandája, akik az üzletüktől kicsit feljebb, a temető felé rakták ki a masinát egy családi ház falára. Képek alant.





Google Maps link itt. Hajdú utca mellett.

Zsidók a házban

Az önkormányzat saját és célzott állami támogatásból felújította a győri zsinagógát Újvárosban. Mik az előzmények és mit hoz a jövő? Ez a nagy kérdés.
Az épületről tudni kell, hogy ellentétben a többi, a zsinagógát kiszolgáló épülettel, amit a II. világháború után államosítottak, vagy átadtak, ezt 1968-ban a zsidó hitközség eladta (még egyszer leírom: eladta) az akkori tanácsnak. A tanács roppant rossz gazdája volt az épületnek, úgyhogy szépen lassan leromlott az állapota. 1990-es évek közepén találta meg (érdekes, addig senkinek fel sem tűnt, hogy van egy bazi nagy épület a városban?) a Mediawave Alapítvány. Nekik az ilyen szakadt helyek mindig jól jöttek, mert abból lehetett építkezni és nem kellett helypénzt sem fizetni, cserébe az évente felgyűlő fél méternyi galambguanót kellett csak kitakarítani. Persze a dolog aztán mások számára (Fesztiváliroda) is jól jött, mivel a városban nem volt normális koncerthely, aminek a befogadóképessége a Richter és az Egyetemi csarnok között van (megjegyzem: ma sincs). Szépen kialakult a terv, hogy a zsinagóga akkor már inkább legyen kulturális központ. És itt jött közbe az önkormányzat, meg a Városi múzeum. Hihetetlen ötlettől vezérelve multifunkcionális épületnek lőtték be a helyet, ráadásul úgy, hogy az eredeti állapotában építették újjá. A multifunkcionalitás abban áll, hogy bekerült a Vasilescu gyűjtemény, a helyhez passzoló zsidó származású Ország Lili kompozícióival, amit a Városi Művészeti Múzeum működtet. Az épület kezelését pedig a Széchenyi Egyetem kapta. Az egyetem kettős céllal próbálja hasznosítani a helyet. Egyrészt a zenei fakultáns plusz egy próbahelyet kapott, másrészt az egyetem újabb reprezentatív hellyel gazdagodott, ahol nagyszabású eseményeket rendezhet. És jöhetnek eztán a külsős szervezetek, hogy egyéb programokat szervezzenek. Viszont van némi probléma. Vegyük őket szép sorban egymás után:
1. Az eredeti állapotában visszaállított belső alkalmatlan kiállítási helyszínnek, mivel a falak festése és a külső díszek belezavarnak a kiállított művek élvezetébe.
2. A kiállítás zavar minden más eseményt. Hiába az eltolhatós paraván a képekkel, a hely kicsi. Már nem olyan multifunkcionálisan kezelhető, mint a kilencvenes években. Ráadásul a képekre vigyázni kell.
3. Az eredeti állapotában visszaállított zsinagóga alkalmatlan koncertekre, mivel emberi hangra tervezték a 19. század végén. A magas kupola mindenféle egyéb hangosítással megdobott hangot össze-vissza dob, amiből durva kakofónia keletkezik a nézőtéren. Ez korábban is probléma volt, azóta sem lett megoldva.
4. A leszűkült hely miatt a tér nem alkalmas nagyobb koncertek megrendezésésre. Ergo nem kifizetődő ide nagyobb (értsd: drágább) programot szervezni, mert nem fér be elegendő fizető néző. Ott tartunk, ahol a part szakad: Győrnek továbbra sincsen normális 500 főt befogadni képes koncertterme.
5. A Széchenyi nem tudja kihasználni helyet, mivel az alkalmatlan fogadásokra, nagyobb rendezvényekre. Ez kiderült a legutóbb is, amikor a Jogi kar megalakulását ünnepelte az intézmény. Plusz az eredeti állapotába visszaállított belsővel nagy kavar támadt, az intézmény nem tud vele mit kezdeni. (Ezért takarják ki a tóraszekrényt rendszeresen egy nagy textillel.)
6. A Városi Művészeti Múzeum csinált egy állandó kiállítást, amiből a büdös életben nem lesz annyi bevétele, amiből legalább az ott ülő kisnyugdíjas teremőr fizetése kigazdálkodható lehetne.

Akkor kinek jó mindez, kérdezheti a laikus szemlélő? Hát a zsidó hitközségnek, akik a zsinagóga mellett található kicsiny imatermükből szépen lassan átszivárognak a nagyobb, felújított, mások által fizetett rezsijű épületbe. Ezt hívja a szaknyelv potyautas jelenségnek. A jövő heti Hanukát már ott tartják, Schweitzer József főrabbi lesz a fővendég.
Rossznyelvek szerint még pár év és újra az övék lesz az épület. Végül is kulturális rendezvényt nem, egyetemi rendezvényt sem lehet tartani, úgyhogy az épület kihasználatlan.

A Kisfaludy Könyvtár digitálisan beelőz

Ma egy könyvet kellett visszavinnem a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárba. Nem a szívem csücske a hely, mivel voltam már korábban több valódi könyvtárban is. (Életem legdurvább élménye Bolognában ért ilyen téren, de azt hagyjuk. Az egy egyetemi város, ahol Umberto Eco tanítja a szemiotikát.) Ide tényleg csak a legvégső esetben jövök, ha már minden kötél szakad és nagyon szükségem van valamire. Aztán nagyot dobbant a szívem, mert az egyik üvegajtóra a következő felirat volt felragasztva:

Ingyenes Wi-Fi hozzáférés a könyvtár internetes oldalaihoz


Könyvtárunk honlapjainak eléréséhez ingyenes Wi-Fi hozzáférést biztosít az olvasói számára. A szolgáltatás célja, hogy olvasóink a könyvtárban saját notebookjaik használátával is elérjék elektronikus katalógusainkat. Helyben saját számítógépeikkel is használhassák a honlapunkon elhelyezett információk nagy részét.
Az olvasóknak a szolgáltatás igénybevételéhez WLAN hálózati kártyával ellátott notebook számítógéppel vagy PDA-val kell rendelkezniük. Az olvasóknak a kliens gépek beállítását maguknak kell elvégezni. Beállítási, működési probléma esetén forduljanak a szolgálatban levő könyvtároshoz.

Én gyorsan fordultam is. És akkor a szolgálatban lévő könyvtáros megijedt. És gyorsan átpasszolt a kollégájának, akitől csak ennyit kérdeztem:
-Nem gondolja, hogy az egész rendszer értelmetlen? Ha van wifis gépem, akkor a könyvtár honlapját bármikor böngészhetem, mondjuk egy kávé mellett a Rómerban, vagy teasütit rágcsálva a Mandalában. Azért nem hozok ide wifis gépet, hogy csak a katalógust böngésszem. Különben is, a katalógus itt van helyben. Viszont annak lenne értelme, hogy mondjuk a szakdolgozatomat, a hozzá szükséges könyveket az olvasóba kikérve, a saját számítógépemen írnám, miközben további információkat kereshetnék a netről.

A válasz az volt, hogy így gyűjthetek bibliográfiákat helyben a gépemre. Ha netezni akarok, akkor meg ott vannak a könyvtár saját gépei, amik nem wifisek, viszont annál lassabbak és ócskábbak. Ja, és nagyjából nem használhatóak semmire. És különben is, ő ehhez nem ért, kérdezzem meg a rendszergazdát.

Mondtam, hogy nem akarok kötekedni, de ésszerűbb lenne a teljes netet elérhetővé tenni valami fizetős konstrukció keretében, mert így nem jósolok valami nagy jövőt a dolognak.
Nem értette.

Remélem egyszer majd megértik. Addig ezt a kezdeményezést is felrakom egy polcra a kazinczy utcai infoterminál mellé, amin kizárólag magyar honlapok hozhatóak be...

Itt megtalálható a dolog teljes leírása, ha valaki katalógust szeretne böngészni PDA-val.

Győri Keksz Nix

Nem tudom, mit is mondhatnék. Egyrészt szomorú vagyok, mert megszűnik. Ez tudható volt már akkor, amikor a Győri Mikulás meg a polgármester dobálták a joghurtot a szemetesbe 2001-ben. Amúgy meg már régen folyik az agyalás, hogy mire használhatná a város a felszabaduló helyet. Mert anno, ahol a gyár felépült a város széle volt. (Sőt, Sziget nem is a város része volt. De aztán lett, hogy ne hogy egy kis falu fölözze le a nagy gyárak iparűzési meg telekadóját.) Szóval a szélső hely most egy nagyon is értékes teleknek számít, közel a strandhoz meg a vellneszfitneszhez és a Belvároshoz. Plusz az Újváros rehabilitáció ide is kinyújthatja majd jótékony és fejlesztő csápjait. Szóba jött, hogy itt legyen ipartörténeti gyűjtemény, hogy adják az egyetemnek, hogy új campus épülhessen rajta, vagy hogy itt legyen a vásár- és konferenciaközpont. Szóval az építész- és várostervező szakma már régen képben van. Másrészt tudomásul kellene már venni, hogy 1989 óta Magyarországon szabadversenyes kapitalizmus van. Vagyis, a gyárakat nem az állam és nem a város meg a megyei tanács igazgatja, hanem a tulajdonos cég. Ha pedig a cégnek nem kifizetődő, akkor szedi a sátorfáját. Ez nem szociális kérdés. Egy globális cég pedig szarik egy város ilyen jellegű hagyományaira. Ő márkákat, recepteket vett, nem fix gyártási helyet. Semmi sem tart örökké. Nincs már Győrben Ágyúgyár, sem Gyufagyár, sem Lemezárugyár, aztán mégse kiabál senki. (Pedig a csengetős mozdony, meg a kutyapersely volt olyan jó, mint egy vaníliás karika.) A Leonell is kimúlt anélkül, hogy hőbörgő tömegek mentek volna az utcára, hogy tiltakozzanak az ellen, hogy nem lesz többet győri textil alsónadrág. Kábé 120 kekszgyári munkásról van szó. A jobban menő magyar tulajdonú kkv-k dolgoztatnak ennyi embert az Ipari parkban.
Tudom-tudom a keksz az más. Az emblematikus dolog. Meg a városmarketing része lehetett volna, ha jobban odafigyelnek a tornyosban anno. Most meg marad a név, csak a gyártási hely változik. De továbbra is Magyarországon gyártják. Marad nekünk a Negró. Annak az előállítását meg meg lehet oldani egy nagyobb családi házban is.
Kíváncsi vagyok, hogy most hányan mennek majd tüntetni pénteken...

Update 1: Elb@sztam. A 120 melós majdnem kétszer annyi. Az már majdnem nagyvállalat.

i can see, this pub travel in hot wine. but is here hot spot?
bahhaha