2007-11-23

Mi van már?

Három kérdésem lenne csupán:

1. Hol van a korábban beharangozott Digitális Város koncepció, amit több milliós költségvetéssel írtak és már két hónapja készen kellene, hogy legyen? (Ja, hogy Gönczi Zsoltot kirúgták? És más nem akarja a dolgot? Ha nem lesz épkézláb ötlet, az Intel vajon mikor int be a városnak?)

2. Hol van a város Kulturális Stratégiája? Nem bírom letölteni sehonnan, pedig megígérték, hogy letölthető lesz.
Ennyi van, de ez édeskevés.

3. Mi van az Ipartörténeti Gyűjteménnyel? Nagy a csend körülötte.

Korcsolyát fel!

Ugye mindenki tudja már, hogy az idei karácsonyi vásár alkalmával korcsolyapályát létesítenek a Széchenyi térre?
Állítólag karácsonyig ingyenes lesz, aztán belépőt szednek majd.
Forralt bor, víztaszítós delfines frottír törölköző, sólámpa és korcsolya. Mi kell még?

Nur für Gast

Az egyetem melletti Reál élelmiszerboltban történt. Beugrottam gyulaiért, meg trappistáért. Az ajtón a következő felirat fogadott egy piros A4-es lapra kinyomtatva:
A boltban kiírt árak Forintban értendőek
Nem tudtam hova tenni a rejtélyes mondatot, úgyhogy odabent meg is kérdeztem a pénztárost:
- A kinti feliratot miért tették ki?
- Azért, mert egy csomó külföldi euróval akar fizetni. Hogy tudják, hogy az árak Forintban vannak.
- És ők elhiszik, hogy, mondjuk a Kinder tojás 149 euró?
- Mondjuk az vicces lenne.

Azt már meg sem kérdeztem, hogy mindez miért magyarul van kiírva...

2007-11-19

Végjáték

Találtam megint egy filmet, aminek köze van a városhoz.
A címe: Végjáték. Gősi György filmje, aki a footbag mellett a kamerát és a vágóberendezést is kezelni tudja.

2007-11-17

MR2 hatás

Örömmel jelentem: beérett a nyáron indult MR2 Petőfi Rádió hatása városunkban. A múlt heti Vad Fruttik koncerten nem nagyon lehetett elférni a Rómerben. (Szakértők szerint utoljára Tigris koncerten voltak ennyien.) A látogatók nagy része nem a szokványos törzsközönségből került ki, mindenki nagy türelemmel várta a rádióslágert, hogy lehessen üvölteni: Szóljá má mutternak dobjon le szotyira pénzt!. Ennyire egyszerű lenne az egész? Az emberek megkapják a rádión keresztül a napi kultúrabeöntést, majd amikor szórakozni mennek, akkor ezt szeretnék visszahallani. Mert együtt énekelni  meg csápolni jó. 

2007-08-19

3 in 1

Kipróbáltuk a Bástya vendéglőt. Tanulságos volt. Az egésznek olyan furcsa hangulata van. Végy egy belvárosi műemlék épületet, majd pakold tele furábbnál furább belsőépítészeti remekekkel és félkarú rablókkal. Az egyik különterem például Lars von Trier Birodalmának műtőire emlékeztet.  Legyél nyitva normál kiskocsma időben, estefelé pedig folyamatosan csitítgasd az udvaron hangoskodókat, mert a környező házak lakói azonnal felnyomnak. A pincét ne használd semmire: hagyd, hogy a pókok szőjenek hálót a
korlátra.
Mi délelőtt voltunk, amikor senki nem  ült az ódon falak között. Enni szerettünk volna. Kértük étlapot, mire a hölgy azt mondta, hogy csak egytálétel van és melegszendvics. Három féle egytálétel közül lehet választani: marhapörkölt, gulyásleves és csilis bab. Hárman voltunk, úgyhogy úgy gondoltuk, kiprópáljuk mindegyiket. Mindegyikből rendeltünk egyet. Meg három hosszúlépést hozzá.
A hosszúlépés korrekt volt. Meg a kaja is. A kenyeret például nem számolták csak egy adagnak, pedig kihoztak egy szakajtóval. Ha nem rendeltünk volna mindegyikből, akkor nem derül ki a turpisság sem. Az ugye megvolt mindenkinek, hogy az áltisi menzáján adott étel utáni napon előre tudható volt, hogy mi következik másnap? Például a gyümölcsleves utáni napon mindig sült hús volt gyümölcsmártással.
Egyfajta ételevolúció volt ez, hogy a szűkös keretekből működhessék a gyermekétkeztetés.
Itt is ennek lehettünk tanúi: a pörkölt, a gulyásleves és a csilisbab egy evolúciós vonalat alkottak. A pörköltből több lé és répa hozzáadásával gulyás, kukorica és erőspista hozzáadásával pedig csilisbab készíthető. Egyszerű nem? Amúgy tényleg finom volt.

2007-07-31

Győr város himnusza

Győr


Zene: Pálfalvi A. János
Vers: Pusztai Zoltán


Az én városom


Ősi büszke gyűrű Győr,
körtemploma a fénynek,
táltos királyunk Szent László
oltalma téged véd meg.

Te aki láttad futni már
vert seregek hadát,
folyók városa, városom,
fény fon rád koronát.

Két szép szemed
a Nap és a Hold,
hangod a harang szava,
mi összetartozunk városom,
folyók városa.

Két szép szemed
a Nap és a Hold,
lelked kincseket rejt,
ölelő karod a hajnali szél,
világod virágos kert.

Káptalandomb Püspökvár,
hidak a Rába fölött,
mint eget és földet a szivárvány,
a sors minket összeköt.

Rába, Rábca, Mosoni-Duna,
árnyas lombok a parton,
folyók ezüstje te vagy városom
címeren és a pajzson.

Két szép szemed
a Nap és a Hold,
hangod a harang szava,
mi összetartozunk városom,
folyók városa.

Két szép szemed
a Nap és a Hold,
lelked kincseket rejt,
ölelő karod a hajnali szél,
világod virágos kert.

Mi összetartozunk,
el ne felejtsd.


2007-07-26

Utcazene

Állunk éjfélkor a veszprémi önkormányzat épülete előtt. A színpadról épp akkor ment le nagy csujjogatások közepette a New York Ska Jazz Ensemble. Tőlem jobbra a Vad Fruttik zenekar enyhén szétzilált állapotban pálinkát tesztel, balomon Dr Strict a PASO győri illetőségű basszerosa magyaráz:
-Te, ezt Győrben nem lehetne így megcsinálni, mi? 11-től fájront, aztán mindenkinek kuss. De hát a fesztivál nem arról szól, hogy egy kicsit átalakul a város? Meg a tereit használják az emberek? Mint itt? Hogy egy kicsit kiszakadunk a hétköznapokból?
-Így van. Igazad van.
Többet nem tudok mondani. Aztán még felvetem a társaságunkban álló győri kultúripari szakmunkásnak, hogy nem kéne-e lehozni városunk kultúrpotentátjait, hogy megnézzék, milyen egy igazi fesztivál, ami nem a sokmilliós gigasztárokra elpazarolt pénztől, a marketingtől, hanem a hangulattól működik? A válasz? Úgysem értenék.

Miről is van szó? Veszprémben kilencedik alkalommal rendezték meg az Utcazene Fesztivált. Az ötlet pofonegyszerű: meghirdetjük, hogy aki akar, jöjjön, aztán játszhat. Keddtől-szombatig adnak neki színpadot (minimális, aprócska, de színpad)és hangosítást. Ő csak játszon a megadott időben. Cserébe a szervezők szállást és kaját biztosítanak. És lehet szavazni a fellépőkre, aminek eredményeként egymillió Forintot nyer(nek) a szerencsés és tehetséges művész(ek). A színpadok utolsó két fellépőjének meg fizetnek, mert azok meg húzónevek. (Ők nem vesznek részt a szavazós versenyben.)
Annyi a jelentkező művész, hogy előválogatást tartanak.
Keddtől szombatig tehát kora délutántól késő estig fieszta van. Az egész város az utcákon mozog és megy egyik színpadtól a másikig. Mindenhol kiülős helyek, sörcsap, dumálgató emberek. Van rockabilly, folk-pop, sanzon, ska, jazz, mindenki megtalálja a maga műfaját. Még a 14 év átlagéletkorú tuc-tuc rajongóknak is van egy sarka. És ez volt a egyik legmegdöbbentőbb számomra: nem a föld alatt egy pincében, hanem közterületen, egy kis téren, lakóházak szomszédságában dübörögtek a zsíros basszusok hajnali egykor, a szemközti ház falán pedig VJ-k vetítettek.
A másik megdöbbenés a nagyszínpadnál ért, ahol a fiatalok lelkes stagediveingolását senki nem állította le.

És mindenhol Toi Toi (nem egy darab, mint a Széchenyi téren), a területen grasszáló rendőrök segítőkészek és elnézőek. A koncertek után kialakuló spontán örömzenélést sehol nem állították le.

Ja és még valami: mindez teljesen ingyenes buli.

Ezzel szemben mivel találkoztam a Győri Nyár záróbuliján? Közepesen rossz színészzenekar Beatles dalokat adott elő. A színpad előtt nem tánctér, hanem VIP ülőhelyek. (A támogatóknak, tudom. Meg az önkormányzati funkciknak, akik rendre kikérték az x számú tiszteletjegyet aztán basztak megjelenni, vagy csak későb dugták oda az arcukat, miután a szervezők be merték engedni a kint ácsorgó plebset, mert égő volt Aztán még ők voltak felháborodva.) A koncert végeztével mindenki hazament. De a koncert közben sem teltek meg a környék kiülős helyei. Hatás és haszon nulla.

Félreértés ne essék: nem az ötlet lenyúlását szorgalmazom, hanem olyan programok szervezését, ami túlmutat magán a programon és hasonló közösségi élményt nyújt.

Ui: Az Omega koncert 50.000 fős nézőszámát meg gondolják át újra, mert valami nem stimmel. Összehasonlításképpen: a Szigeten kb. 60.000 főnél rakják ki a megtelt táblát, de akkor a Hajógyári Szigeten egy gombostűt nem lehet leejteni. 50.000-en lehettek Győrben összességében kint az utcán azon az estén a szentiváni Búsuló Juhásztól a marcalvárosi Kecske Sörözőn át a csanaki Diófáig.

2007-07-07

Szomorú - vidám város



Készítették: Bonyhecz Veronika és Már Zsolt

2007-07-06

Szakemberek intelmei Omega koncert idejére

Találkoztam ma egy hangtechnikus ismerősömmel. Azt mondta, nem tudja hogy ki volt az a nagyokos, aki az Omegát a Dunakapu térre rakta, de vicces lesz. Ha valaki teheti húzódjon majd jól a színpad elé, mert a tér túlsó oldalán lévő nagy házról visszaérkező visszhangtól szart sem lehet majd hallani hátul. Másik opció: a rakparton végigcsücsülni és a kivetítőn megnézni Kóborékat, vagy a Káptalandombon ücsörögve a monitorládákra figyelni. Amúgy az összes kiülős hely összes asztala foglalt, nem érdemes már próbálkozni.
És még valami: mocskosul fúj a szél, úgyhogy a Tomcattel megemelt színpadfedés veszettül imbolyogni fog.

Gyors hírek

Ma 9-től 19 óráig a Vasutas Művelődési Házban vasútmodell kiállítás lesz. A rendezvény egy napos és kizárólag a pályaudvaron találkoztam a hirdetéssel. Biztos maguk közt szeretnének lenni.

Apropó vonat. Aki szeretné látni az Orient Expresszt, amint éppen Párizsból Isztambulba halad, az szeptember 1-én, úgy 14:00 óra tájban ballagjon ki a győri állomásra.

Július 3-tól augusztus 5-ig Az 50 év képei című MTI vándorkiállítása tekinthető meg a Petőfi Művelődési Házban. Én már láttam. Nagyon jó.

Működik a régióban egy közszolgálati rádió, ami nem a királyi rádió, hanem egy soproni csapat műve. Hogy miért írom ezt ide? Azért mert Tatabányáig fogható a 104,6-on. A neve: Corvinus Rádió.

2007-07-01

Garanciális

Tisztelt Önkormányzat!
Köszönjük az új játszóteret a Bem téren! Néhány megjegyzést azonban tennénk, ha szabadna:
A játszótéri játékok közti rész kitöltésére szolgáló gyöngykavicsot valaki összekeverte vágott kővel, ami - a nevéven is benne van - vág. A kiskölkök meg a melegben mezítláb szaladgálnának, de így elég nehéz. A játékok alá szórt finom homokot iszonyatosan viszi a szél, néha az Arábiai Lawrence jelenetei elevenednek meg délutánonként. (A legtöbb gyereknek a szemét irritálja, kivörösödik és könnyeznek is tőle rendesen. A fiamnak meg kötőhártya-gyulladása lett tőle.)
A homokozót sikerült az állandóan napon lévő részre beszerkeszteni, ezért délután már akár tojást is süthetnénk benne, bár mi inkább csak várat építenénk ha lehetne.
A játszótér játékai 3 éves korig nem alkalmasak a játékra. (Kivéve az egy darab normál hintát és a már említett sütőplatni forróságú homokozót.)

A fentiektől eltekintve minden oké és Eu kompatibilis.

További hasonlóan sikeres játszótér építést kívánunk!

A szülők

2007-06-21

Új lap a piacon

Volt már hetilap meg havilap kezdeményezés városunkban jópár. A mindent uraló Kisalföld mellett viszont nehéz. Két életképes megoldás létezett eddig. Vagy egy országos hálózat részeként helyi mutációt ad ki valaki (Koktél) vagy az önkormányzat csecsén függve osztja behatároltan az észt (Győri Hét). Az újságíró gárda pedig ha lehet még kisebb körben mozog. A három fent említett médium körül zsonganak többnyire. Most a nagyvállalatok belső újságjairól nem írok, mert az egy más tészta, bár itt is van átfedés.
Két hónapja új kezdeményezés ütötte fel a fejét ezen a behatárolt terepen. A neve: Korzó, és azt mondja magáról, hogy Győri Társasági Magazin. Havilap ez kérem szépen és még honlapja is van. Az egészen száraz Győri Hét mellett rendkívül frissnek tűnik, ráadásul a készítők átlagéletkora is jócskán az imént említett hetilap gárdájának átlagéletkora alatt marad, úgyogy a felvetett témák is fiatalosak, színesek (bár a helyi sztár DJ magánélete annyira nem érdekel, bevallom őszintén).
Az első két szám alapján elmondható, ami az újonnan induló magazinokról általában: a lehető összes tördelési és DTP hibát elkövették, amitől bájosan kaotikus lett a külcsín. (A második már letisztultabb lett. Azt is megtudtam, hogy az etalon a Hamu és Gyémánt. No, azért még tekerni kell egy kicsit.)

Kívánok sok sikert az alkotóknak. No meg elég témát. Mert ez ugye kisváros, ahol mindenből kábé egy van. Exkluzív belső fotóhelyszínként például a Big Ben. Helyi celebnek meg Szakács Imre és a felesége.

2007-06-20

A VEKE rendet csinál Győrben is?

Ránkférne. Pesten gatyába rázták a BKV-t. Volt nagy ribillió. Azóta működőképes éjszakai menetrend van többek között. Győr kisebb, de a szocialista időszakból rögzült ügymenet és hatásfok ugyanaz, mint a fővárosban.

Itt a közelményük:

Új menetrend? Nem erről volt szó!

2007. június 17-től a Kisalföld Volán Zrt. (KV) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának jóváhagyásával új menetrendet vezetett be a város területén. A KV arra hivatkozik, hogy ez az új menetrend egyesületünk tanulmányán alapul. Egyesületünk (VEKE) idén januárban az Önkormányzat megbízásából valóban átfogó tanulmányban vizsgálta felül Győr vonal- és járatszerkezetét, ám a tanulmányban foglaltak köszönő viszonyban sincsenek azzal, amit a KV bevezetett. Tanulmányunk kivonata megtalálható weboldalunkon, sajnos a teljes tanulmány nyilvánosságra hozását az Önkormányzat Városépítési Irodája érthetetlen módon megtiltotta. Egyesületünk a részönkormányzatok többségével már áprilisban leegyeztette a javaslatokat és erről a polgármestert írásban tájékoztatta. Az ígéretek ellenére a tervezet közgyűlés elé vitelére nem került sor, ellenben a KV a "szokásos" módon benyújtott egy módosítást, melyet a jegyző érdemi vita nélkül aláírt. Az történik továbbra is, ami az elmúlt húsz évben: az átfogó hálózati átalakítás elmarad, a problémák kezelése bosszantó félmegoldásokkal történik. Különösen felháborító, hogy a KV egyesületünkre hivatkozik, amikor a velünk történő -- megígért -- egyeztetésre nem került sor.
Elhibázott a 7-es autóbusz útvonalának módosítása. Ugyan a 4-es vonal korábbi -- rendkívül pazarló -- közlekedési rendje nem tartható fenn tovább, a Szabadhegy önkormányzati képviselője által választott megoldás kifejezetten rossz. A virágpiaci végállomás áthelyezése a Révai Miklós utcába csak üzemviteli okból érthető, az utasok számára egyértelmű visszalépés. A Jereváni út déli részének megfosztása mindkét törzsvonalától szintén súlyos színvonalcsökkenést jelent, melyet az 5-ös és a 7-es busz sűrítése sem ellensúlyoz, így várhatóan jogos lakossági tiltakozást fog kiváltani. Ráadásul az 5-ös vonal járatsűrűsége bizonyos időszakokban aránytalanul magas az utasforgalomhoz képest, miközben sűrűbben lakott városrészekben ennél ritkábban járnak az autóbuszok.
Szabadhegy közösségi közlekedésének átalakításával tanulmányunk is foglalkozik, mi viszont nem szüntettünk meg fontos kapcsolatokat, sőt, éppen ellenkezőleg, bővítettük azokat. Egyesületünk javaslata a 2-es és a 7-es vonal kétirányú körjáratként történő összekötésével közvetlen kapcsolatot hoz létre Adyváros magja és a József Attila utca között, továbbá bekapcsolja a közösségi közlekedésbe a Szabadi utcai új lakótelepet. A racionalizálás során felszabaduló teljesítményt térben és időben arányosan osztjuk el a város teljes területén, teljes üzemidőben.
Sajnálatos, hogy az önkormányzatban nem jött létre közlekedéssel foglalkozó bizottság. A felmerülő kérdések megtárgyalására így nincs érdemi lehetőség, a képviselők érdektelenek, és szinte nem is találkoznak a tömegközlekedés problémáival.
Az utazóközönség számára sokkal magasabb szintű szolgáltatást lehetővé tevő, a város számára pedig még megtakarítást is hozó új hálózat terve hónapok óta készen áll. Kinek az érdeke nem foglalkozni vele?

Dobronyi Tamás, győri tagszervezet vezetője

Az egyesület által készített tanulmány innen letölthető.

Ami kell nekik: a nyilvánosság. Csak így tudták legyűrni a fővárosi mamutot is. Rajtunk ne múljon...

2007-06-17

Múzeumok gyerekkel

Menjünk a gyerekkel múzeumba, mert az jó. Győr tele van jobbnál jobb múzeumokkal, amit egy nyitott, nem csupán Minimaxon nevelt, 4 éves gyerekkel is simán lehet látogatni úgy, hogy a szülő meg a gyerek is jól érzi magát. Főleg akkor, ha a kiskölök a csoportnyomás hatására mindenáron kardokat, lándzsákat, handzsárokat, halefeket, tőröket, muskétákat, pisztolyokat, ágyúkat akar látni, nekünk pedig eszünk ágában sincs felfegyerezni kínai fröccsöntött bizbaszokkal, meg igaz magyar faáruval (kard+pajzs kombó) mert azzal úgyis csak a vázát veri le otthon.
Akkor inkább a Xantus János Múzeum a Széchenyi téren, aminek a jogállása egészen vicces, hiszen a megye alá tartozik, viszont a város és történetének bemutatására törekszik. (Persze a város sokat nem támogatja őket. Ezt szóvá is tették azon a bizonyos nagy összeröffön, amin a leendő turisztikai stratégia előtapogatózós köldöknézegetését tartották a tornyosban.)
Szóval Xantus. Ezer éve nem voltam, úgyhogy engem is érdekelt, hogy mit tudnak kihozni az egyre szűkülő keretekből. Szombaton délelőtt mentünk. Az épületben senki, kizárólag a személyzet (kábé hat fő, nyugdíjas), akiket egy kicsit meg is ijesztettünk. Többször meg is kérdezték, hogy tényleg múzeumba jöttünk-e. Ezek szerint ez nem olyan jellemző. Mármint, hogy egy apa elviszi a fiát szombaton délelőtt kardokat nézni.
Mikor megtudták, hogy tényleg ide jöttünk, sőt szét is szeretnénk nézni, mindenki villámgyorsan elfoglalta a helyét. Ez azt jelentette, hogy az egyes termekben álltak fel, hogy időben kapcsolhassák a villanyokat fel meg le, mivel spórolni kell az energiával.
Igen ám, csak a gyerek olyan, hogy fel s alá rohangászik a puskák és a kétkezes kardok között, mert mindent meg kell nézni többször is. Ez meg ugye két külön kor, úgyhogy két külön terem, folyamatos villanykapcsolgatás. Le is fárasztottunk mindenkit. Plusz egy kontakthibás hédervári kastély makett is befigyelt, amit ötödszörre már én kezeltem, mert a hölgyek megunták.
Aztán alsó szint: Győr az államalapítás előtt. Avarok, rómaiak, gepidák, longobárdok, hunok, kelták, miegyéb. Látom ám, hogy ráadásul interaktív a kiállítás. Kis asztalokon kirakva a fogdozható replikák, braille-írásos magyarázattal. Gyerek berohan, bronzkardot és nyílcsúcsokat, kőkori baltát taperol nagy átéléssel, majd a római castrum makettjét (szintén braille-írásos feliratokkal) buherálja. És ekkor beindult az ősi teremőr-reflex:
-Miért piszkálja a gyerek ezeket?
-Nem azért vannak kitéve, hogy meg lehessen őket fogni?
-Igen, de csak vakoknak.
Nesze neked múzeumpedagógia...

Ugyanez pepitában a Családi Intézet Babakiállításán. Véletlenül mentünk be, mert a gyereknek vécére kellett mennie, de azonnal. Közben láttuk, hogy kiállítása van, plusz a cimborám, aki éppen jegyeket árult rá, terelt befelé, hogy milyen jó lesz. 16:50 volt az órámon. Odafent egy szekuricsi néni volt a teremőr, aki jöttünkre elkomorult és azonnal benyögte, hogy ugye nem maradunk sokáig, mert itt minden 17:00-kor zár. (A 17:00-ás záróra az ugye azt jelenti, hogy a teremőr 17:00-kor bezárja a kinti kaput, vagyis a kiállítás kábé tíz perccel előbb zár.) Mondtam neki, hogy nyugodjon meg, mert kábé öt percet maradunk. Ennek ellenére fél percenként jött, hogy kicsit siessünk, mert zárnak.
Nesze neked látógatóbarátság...

És végül egy jó példa:
Gyermekek Háza - Játékos fizikai kísérletek és hasonló érdekes dolgok. Hozzáértő, gyerekszerető, türelmes magyarázatok, érdekes kiállítási anyag. Nincs sietség, pedig itt is zárás előtt érkeztünk. A hangágyú meg egyenesen zseniális.

Van egyébként ötletem, hogy hogyan lehetne kevés pénzből feldobni a Xantust, úgy hogy a befektetettnél több pénzt generáljon, de azt majd egy másik írásban, vagy személyesen Perger Gyula igazgatónak.

Újra az éterben

Így jár az ember, ha az idejét állandóan külföldön tölti, aztán meg be kell pótolnia az összegyűlt feladatokat és állandóan a nyakán a leadási határidő. Nem ír blogot. Nem hagytuk abba, csak dolgoztunk mint az állat. Ez meg ugye csak hobbi. De most próbáljuk folytatni. Elsőként a hír: már nem csak az FM4 az egyetlen hallgatható rádió a régióban, amennyiben el kell távolodnunk a számítógéptől és a winamptól. A megújult Petőfi ugyanezt próbálja, csak pepitában. Még hiányoznak az angol műsorok és az ajánlók, de kialakul majd. Én szurkolok nekik. Persze mindenki őket támadja, hogy elkúrták, meg hogy hová lett a Kabarécsütörtök meg a körkapcsolás és a csudajó kulturális műsorok. Tegye a kezét a szívére mindenki! Hányszor hallgatta a Petőfit az elmúlt fél évben? De tényleg? Én utoljára akkor, amikor nem volt netem, sem tévém és nem akartam olvasni sem és már éppen lefekvéshez készülődve volt szabad fél órám. (Szerintem a Kabarécsütörtöknek meg úgyis találnak majd helyet, úgyhogy amiatt nem kell pampogni. Az volt az egyetlen hallgatott műsor. Tényleg, mi lesz akkor, ha nem csütörtökre rakják majd? Kabaréhétfő?)

És még valami: remélem a Magyar Rádióban eddig alkalmazott mikrofonérettség kritérium megmarad a műsorvezetőknél és nem lesz hallható mindenféle sivító hangú celeb vagy külföldi kuki a megújuló rádió új műsoraiban sem...

És még még valami: elolvastam rengeteg kommentárt pro és kontra. Ezek között állandóan feltűnő elemként volt jelen a "Miért kell még egy Rádió Café?" kezdetű gondolatmenet. Na akkor elmondom, azoknak, akik a fővárosban laknak. Próbáljatok meg a millió fővárosi adó hatókörzetén túl, netes rádiók nélkül nem megőrülni a szánalmas kínálattól, inkompetens műsorvezetőktől, bugyuta reklámblokkoktól. Ráadásul Győr kiemelten hátrányos helyzetben van, mert még közösségi rádiója sincsen. (Szegednek például van. Meg Szombathelynek is.)

Ui: A korábban megénekelt Gomb Rádió meg eddig bírta.

2007-05-08

Nem lesz Mariujana March 2007

Nem lesz Győrben könnyűdrogos felvonulás. Egyéb helyek, ahol igen itt.

Az Árkád kegyes velünk

Először is meakulpázom egy sort. Jómúltkor azt írtam, hogy az új Árkád újság majd milyen jó lesz, plusz veri az összes programajánlót a városban. De nem. A pénz nem párosul hasznosítható tartalommal. Valójában egy sajtpapír, ami kizárólag saját magával van elfoglalva, ergo megtölthetetlen számomra érdekes tartalommal hosszú távon. Arra jó, hogy a bérlőktől még több hozzájárulást szedhessenek be. Az például nem tudom kit érdekel, hogy hogyan ellenőrzik az épületet a cég emberei.
Na de most végre találtam egy gyöngyszem cikket az egész oldalas hirdetések között. Azt írják, hogy az áruház azzal járul hozzá a Pünkösd elmélyült eltöltéséhez, elősegítendő a családtagok egymás felé fordulását, hogy nem nyit ki vasárnap és hétfőn. Köszönjük.
(Ez olyan lesz, mint annak idején a hétfői adásszünet a tévében, vagy mi? Majd kilenc hónap múlva meglátjuk...)

2007-05-03

ETOlé ETOlé ETOlé ingyé...

Istenem de régen volt, amikor én utoljára ETO-meccsen jártam! Először apám vitt ki focimeccsre, amikor még Horváth Ede egyengette a csapat útját anyagilag, na meg Verebes a Mágus edzőileg. Apámnak volt bérlete, meg szurkolói ankétokra is járt. Vitt magával az ETO körbe is, vett nekem Bajnok szeletet. Volt otthon naptár meg matrica a grundon meg mindenki Hajszán Gyula akart lenni. Aztán úgy Kuttor, Pintér, Csertői táján feladta a fater. Akkor jöttem én újra, mert a cimborák a kemény I szektorba jártak minden második hétvégén. Ez volt a Mágus második próbálkozása Győrben. Hú, de szánalmas volt. Jó meccset a legritkább esetben sikerült kifogni. Az egészben csak az volt a jó, hogy elit gimnazistaként lehetett vegyülni a plebssel, egyforma refrénű dalokat tanulni (ETOléöürghbmf... áléolléáoáÓ) és ordenáré módon viselkedni, meg néha rohanni a keményebb vendégszurkolók elől. Még egy ultra kör indítását is megkockáztattuk, de amikor bedobtam a hülye ötletet, hogy lennénk már mi az Always Ultras, akkor megfeneklett a dolog. Aztán eltávolodtam a győri focitól. Egyedül a Magyar Borozó látogatásával kapcsolódtam valamelyest a klubhoz. Idővel az egész NB 1-től meg a komplett magyar labdarúgástól is elhatároltam magam, olyannyira, hogy fogalmam sincs hogy ezen a téren mi történik hazánkban. (Na jó, a Csernus doki az ETO-nál sztorin azért jókat röhögtem, de ennyi.)

Na de most lehet hogy megint kimegyek. Mert ingyért lesz. Hála a szar szereplésnek, és a szurkolók fityiszeinek mely konstruktív ötletelésbe csapott át, Tarsoly István a klub tulajdonosa beleegyezett, hogy az amúgy kieső pozícióban szerencsétlenkedő csapat következő három itthoni meccsére ingyen mehessen be boldog-boldogtalan.
Itt a cikk is hozzá.
Szóval aki egy jót akar napozni, szotyizni és sörözni viszonylag nyugodt körülmények között (a szurkolók maradéka már szervezi, hogy melyik szektorba tömörülnek majd, hogy legalább az a kevés hang összeadódhasson) annak ajánlom a gyárvárosi stadiont az elkövetkezőkben...

2007-04-16

Kognitív térképek


Csináltunk páran mentális térképet Győrről. Volt közöttünk benszülött helyi lakos, bejárós vidéki. Az eredmények egészen érdekesek lettek. A munka megkezdése előtt egyértelmű volt, hogy a városra jellemző földrajzi elemeket mindenki bejelöli majd. Így is lett. A Rába és a Mosoni-Duna abszolút vezetett az összes tereppont említése között. A két folyó volt az egyik abszolút igazodási pont. Nem véletlen, hiszen ezek választják el a Belvárost az északi városrészektől és az egyetem is folyó mellett fekszik. Hasonló igazodási pont volt még a vasútvonal és a nagyobb bekötő utak.
A legérdekesebb azonban az volt, hogy mindenkinek -kivétel nélkül- felkerült a rajzára az Árkád. Vagy mint áruház vagy vagy mint az előtte lévő körforgalom. A helyiek ide járnak vásárolni, a nem helyiek számára pedig egy nagyon fontos és látványos csomópont. A kettő együtt fejti ki a hatását. Például a Metro, Tesco kettősét sokkal kevesebben említették. A Fehérvári út nagy csomópontját meg senki. És azt se feledjük, hogy ez is egy olyan hely, ami városrészeket választ el, vagy éppen köt össze.
Szóval az elmúlt pár hónapban sikerült mindenkinek az agyába égetni, hogy van egy nagy áruházunk és ehhez a csomópont is nagyban hozzájárult. Kíváncsi vagyok a Gardénia helyén épülő gigacenter hogyan épül majd be az emberek agyába.

2007-04-14

bp3



2007-04-13

Bombázások 2

A légoltalom megszervezése és a helyi közigazgatásnak ebbe történő bekapcsolása már 1938-tól kezdődően megtörtént. A légoltalom a Honvédelmi Minisztérium VI. csoport főnökségéhez került és annak a 35. és 36. osztálya foglakozott ezekkel a kérdésekkel. 1938-ban mintegy 30.000.000.- pengő ráfordításával kiépült a riasztási és figyelőrendszer és elméletben kidolgozták a lehetséges stratégiai célpontok védelmének megszervezését. 1942-ben, a már korábban említett 1942. szeptember 4-én és 9-én végrehajtott váratlan szovjet bombatámadások után pedig még hatékonyabban megszervezték a légoltalmat, megújították a riasztási rendszert, elrendelték az elsötétítést, gyorsították az óvóhelyek kiépítését és megerősítették a légoltalmi, katonai csapatokat, olyan gépesített zászlóaljakat hozva létre, akik a bombázások után nagyon gyorsan a helyszínre érve azonnal megkezdhették a mentési munkálatokat. Győr-Moson-Pozsony k.e.e.(közigazgatásilag egyenlőre egyesített) vármegyék területe szervezetileg a székesfehérvári II. hadtest Légoltalmi Parancsnoksága alá szerveződött. Ezen intézkedések, amelyek itt a megyében is megtörténtek igen jó szolgálatot tettek a későbbi események során.
1943-ban a központi rendeleteket mindig lekövetve a megyei közigazgatás is bekapcsolódott a légoltalom szervezésébe. A HM. 1943/35. rendelete után a településeken kinevezett légo. parancsnokoknak jelentést kellett tenni a településeken található fényképezőgéppel rendelkező lakosokról, azon oknál fogva, hogy engedélyekhez kötötték a légitámadások fényképes dokumentációját. A megyei levéltár alispáni irataiból pl. kiderül, hogy Csikvándon egy 1944 januári jelentés szerint nincs olyan személy aki géppel rendelkezik, ezért a dokumentálást végrehajtani nem lehet.
A HM egy későbbi rendeletében már a légitámadások pontos térképvázlaton történő dokumentációját írja elő, még a térkép méretarányát is rögzíti (1:7500)
A bombázások megindulása után 1944. április 24-én kelt rendelet szerint, amelyet a megyénkben is foganatosítottak, rendelkeztek a fel nem robbant bombák és egyéb ledobott tárgyak őrzéséről, biztosításáról és elszállításáról. E rendelet részletesen leírja a Magyarországra ledobott szinte minden fajta bomba nevét- e szörnyű lista láttán tudatosodik az emberben az a szörnyű felismerés, mily találékony is az ember ha pusztításról van szó.
Az első légitámadás 1944 március 17-én történt, Magyaróvár, Dunakiliti mellett kisebb károkat szenvedett Bőnyrétalap, Máriakálnok, Mosonszentjános is. A következő hónapok számtalan támadást eredményeztek, a legtöbb, mintegy 21 légitámadás Győrt érte, itt összesen 718 személy veszítette az életét, -a legsúlyosabb a mindenki által ismert április 13-án lezajott bombázás volt, ahol 564-en estek áldozatul.- Győrre dobtak összesen 1400 tonna bombát, és a halottak száma meghaladta a 710 főt, a sebesültek száma ennek a 2-3 szorosa lehetett. Relatíve a legtöbb bomba Hegyeshalomra esett, mint fő vasúti csomópont, itt 900 tonna, míg Magyaróvárra mintegy 50 tonna bomba hullott.
A hiányos alispáni iratokból, kárjelentésekből kitűnik, hogy a három fő célponton kívül bombáztak, Győrszentivánon, Ménfőcsanakon, Ásványrárón, Héderváron, Abdán, Töltéstaván, Gyömörén, Bácsán, Kónyban, Hecsepusztán, Bőnyrétalapon, Máriakálnokon, Mosonszentjánoson, Dunakilitin, Csikvándon, Gyarmaton, Lébényben, Barátföldön, Koroncón, Likócson, Győrsövényházán, Vámosszabadin…stb. A célpontok vasutak, hidak, vasútállomások, katonai objektumok, repülőterek voltak, de ezek természetesen kisebb erőkkel történő bevetések voltak és szerencsére kevés áldozattal jártak.
Több fel nem robbant bomba és mellédobás jelzi, hogy a szövetséges gépek és személyzetük sem álltak mindig a helyzet magaslatán, pl a vámosszabadi hidat és a Gyarmat határában található vasúti hidat több próbálkozás ellenére sem találták el.
Több helyen a vadászgépek alacsonytámadással támadtak, több civil áldozatot is követelve, sőt példa volt arra is, hogy a békésen a földeken dolgozó emberekre, kirívó esetben még a legelésző állatállományra is tüzeltek.
A bombázásokat megakadályozni a vadászrepülőink nem tudták, de a kötelékeket megzavarni gyakran sikerült, s helyenként érzékeny veszteségeket is elszenvedtek. A bombázópilóták, hamar megtanulták tisztelni a hazájuk légterét önfeláldozóan védeni próbáló magyar „fehérkeresztes” vadászokat, akik jelmondatukhoz hűen vetették magukat harcba, nem ritkán 8-10 szeres túlerővel szemben is: „Vezérünk a bátorság, kísérőnk a szerencse”
A légvédelemben élenjáró Pumák és a földi erők több bombázót lelőttek, a jelentésekből tudjuk, hogy Gyarmaton, Kónynál, Mosonszentjánosnál, Rábacsécsénynél szövetséges bombázók zuhantak le. A sikeres lelövésekért súlyos árat kellett fizetni: többek között Mórichida, Koroncó, Kistáplány, Gyirmót közelében saját vadászgépek lezuhanásáról szólnak a jelentések. Az elfogott angolszász pilótákat a magyar hatóságok, a katonaság, csendőrség fogta el, s általában vagy a Pápán állomásozó ejtőernyős alakulathoz szállították vagy közvetlenül német hadifogságba kerültek. A velük szemben tanúsított bánásmód általában megfelelő volt, de különösen a nagy áldozatokat követelő támadások, és a már említett értelmetlen vérengzések miatt előfordultak kilengések, sőt lincselés is. Ebben egyébként nagy szerepe volt az angolszász bombázók elleni propagandának is, amely különösen a nyilas kormányzat idején erősödött fel Tegyük hozzá, némely esetben a propagandának valóban volt alapja, de az esetek többségében kirívó esetek nem történtek.
A történelmi megyehatárokon belül, tehát Sopron megyét nem számítva a légi háború 1000-1100 halálos áldozatot követelt, ebből Győr szomorú statisztikája emelkedik ki, több mint 710 lakos halálával. A sebesültek száma ennek a 2-3 szorosa, s a katonai veszteséget is beleszámítva, valamint a borzalmas épületkárokat, ingó és ingatlan vagyontárgyak elpusztulását és az ipari potenciálban beálló visszaesést is vizsgálva, elmondható, hogy a vidéki Magyarország megyéi közül az egyik legnagyobb pusztításra került sor Győr-Moson-Pozsony megyében.
Az elhaltaknak, sebesülteknek, kibombázottaknak, - akiknek a kárpótlása soha nem történt meg igazán, mivel csak kisebb-nagyobb segélyekre futotta a szegényes költségvetésből – sovány vigasz az a tény, hogy a szövetséges légierők bombatámadásai csak részben érték el a kitűzött célokat. A veszteségek nagyok voltak, de a vasúti szállítás nem bénult meg, a műszaki alakulatok minden vasutat, kisebb hidakat 2-4 napon belül helyrehoztak, az ipari potenciált és termeléskiesést is sikerült részben kompenzálni, a repülőterek, a légierő és a légvédelem végig akció kész maradt és a lakosság „kibombázása a háborúból” sem sikerült maradéktalanul. A front gyors átvonulása 1945. március végére véget vetett a nagy légi akcióknak, amelyekbe az utolsó hónapokban már a szovjet légierő is bekapcsolódott.
A védelem megszervezése, a légoltalom és a légvédelem áldozatos munkája nem volt hiábavaló, s a benne résztvevők munkája nélkül, azt hiszem elmondhatjuk, lényegesen nagyobb, emberi, katonai és anyagi veszteségekkel számolhattunk volna.

Bombázások

I.rész:
Bombázások-légiharcok a történelmi Győr és Moson vármegyék területén 1944-1945

Az utóbbi évtizedekben több színvonalas könyv, tanulmány, cikk jelent meg a magyarországi légi harcokkal kapcsolatosan, részletesen kidolgozva bemutatták a hazánkat ért légitámadások történetét, technikai, katonai, politikai hátterét, a magyar légvédelem gigászi küzdelmét ennek megakadályozására. Nem utolsó sorban, bőven foglalkoztak a szerzők a lakosság szenvedéseivel a gazdasági objektumok, lakónegyedek lerombolásával és ennek szomorú következményeivel.
E sorok írója nem vállalkozhat többre, mint ezeket a szomorú eseményeket némileg kiegészítse saját kutatásainak ismeretében és olyan szempontokat aspektusokat is vizsgáljon, amelyek a szűkebb pátriánkban, Győr és Mosonmagyaróvár környékén történtek a háború utolsó két esztendejében. Koncentrálva a kisebb településekre és a megyei közigazgatás, katonai szervek helyi intézkedéseire, és ezzel is emléket állítson az elpusztult, megsebesült, lakásaiból kibombázott és vagyonukat elveszítő száz és száz megyei lakosnak és a védekezésben, a kárelhárításban részt vevő, sokszor ember feletti teljesítményre képes névtelen katonáknak, tűzoltóknak, légoltalmi egységeknek, közigazgatási tisztviselőknek és civil segítőinek. Szólnunk kell azokról a magyar és német vadászpilótákról is akik a nyomasztó túlerő ellenére vállalták a harcot és vakmerő módon igyekeztek megakadályozni minden bombatámadást, amit az angol-amerikai és később orosz légierők oly gyakran vezettek hazánk és megyénk légterében.
Magyarország bár 1941 áprilisa óta hadban állt, 1944-ig szerencsésen „megúszta” a légitámadások borzalmait, bár az igazsághoz tartozik, hogy kisebb bombázások, légi harcok történtek korábban is, pl.: 1941-ben a délvidéki bevonulás idején jugoszláv gépek kisebb károkat okozó támadásokat hajtottak végre, júniusban pedig a szovjet légierő gépei támadtak magyarországi vasúti célpontokat, továbbra sem tisztázott a Kassa elleni légitámadás kérdése. A Szovjetunió elleni hadba lépésünk után (1941.június 23.), amíg a front nem húzódott messze keletre, néhány kisebb orosz bombatámadást, főként a visszacsatolt Kárpátalján feljegyeztek a krónikák. Tüntető jelleggel 1942-ben a szovjet légierő két váratlan bombatámadást intézett Budapest ellen, ami ugyan nem okozott nagy károkat, de tanulságul szolgált a későbbi légoltalom hatékonyabb működéséhez.
Az angolszász hatalmak bombázásai 1942-43 folyamán pusztító méreteket kezdtek ölteni a Német Birodalom területén, s a szövetségesek több alkalommal is kinyilvánították, hogy a támadásokat közép-kelet európai célpontokra is ki fogják terjeszteni, ami stratégiai nagy céljaik, - a közlekedési vonalak, vasutak, olajipari és hadiipari komplexumok, repülőterek és a lakosság bombázása, annak demorilizálása, – köré csoportosult. Az utánpótlási vonalak, gazdasági és katonai célpontok bénítása nem kis részben a keleti front tehermentese érdekében is szükséges lehetett.
Ennek a technikai háttere azonban csak 1943 szeptembere után valósulhatott meg, amikor a főként amerikai nehézbombázó kötelékek felszállóhelyei az elfoglalt dél-itáliai repülőterekre kerültek át, és így biztonsággal elérhetővé váltak a magyar, szlovák, osztrák, román és sziléziai célpontok. Az amerikai légierő nagy tömegben vetette be már ekkor a nagy hatótávolságú kísérő vadászgépeit (Mustang P-51, Lightling P-38) is, amelyek hiánya Németország felett korábban súlyos saját veszteségeket eredményezett.
Magyarországon a józanul gondolkodó vezetők tudták a bombázások itt is hamarosan elkezdődnek. A Kállay kormány nyugati béketapogatózásai és titkos tárgyalásai, majd az előzetes béke megállapodás miatt a szövetségesek egyenlőre eltekintettek a támadásoktól, a magyar légvédelemnek szigorúan meg volt tiltva a hazánk fölött átrepülő bombázó kötelékek megtámadása, provokálása is, igaz, hogy mindezek ellenére, az angolszász erők 1943 őszére gyakorlatilag teljesen végeztek Magyarország részletes légi felderítésével és elkészítették a megfelelő bombázási stratégiákat és csak a szervezési, technikai okok miatt nem indultak meg a támadások.
A történelemkönyvekben oly gyakran emlegetett és tényként kezelt információ tehát nem állja meg teljesen a helyét, miszerint a légitámadások Magyarország német megszállása, tehát 1944. március 19. után kezdődtek meg, amikor is a szövetségesek már ténylegesen is hadműveleti területként kezelték hazánkat.
Ha röviden megvizsgáljuk az erőviszonyokat, még a laikus szemlélő számára is világos az előre borítékolható végeredmény:
Az amerikai 15. légi hadsereg Dél-Olaszországi repülőterekről operálva, (Foggia, Brindisi…stb) nagyjából 1500 négymotoros bombázót, (B-24 Liberátor, B-17 Flying Fortress) és mintegy 600 élvonalbeli vadászgépet tudott harcba küldeni, ezt kiegészítve kapcsolódott az eseményekbe a brit 205. Bombázó Csoport 300-400 éjszakai bombázója, aknarakó repülőgépe (Wellington, Halifax, Bristol, Mosquito) és több mint 200 vadászgépe. Ők Angliából felszállva kizárólag éjszakai támadásokat hajtottak végre, megyénk határainál főleg folyami aknákat telepítettek a Dunába.
Velük szemben a térségünkben német, magyar és kisebb részben az akkor még német oldalon harcoló szlovák és horvát légierő mindösszesen kb. 280! vadászrepülőgépet tudott szembeállítani, melyek közül a magyar 101. Honi vadászezred, a legendás „Pumák” csak 50-60 bevethető géppel rendelkeztek. A gépek többségében a legendás, de már nem első vonalbeli Messerschmitt Me-109G és kisebb részben a modernnek számító Focke-Wulf 190D típusúak voltak, ez utóbbiak jórészt a német pilóták kezelésében. A vadászvédelem magasabb egysége a német 8. vadászrepülő hadosztály volt Bécs-Cobenz központtal.
A megyei légiharcok szempontjából a Birodalom területén lévő repülőterek mellett, Székesfehérvár, Csapod, Győr-Hecsepuszta, Pápa, Veszprém, Börgönd, Szombathely repülőterei játszottak fontos szerepet.
A védelmet kiegészítette a földi légelhárítás is, amely légvédelmi gépágyús és Bofors löveges egységekből állt. Ezeket zömében Budapest térségébe telepítették és csak elenyésző hányaduk települt vidékre így Győr megyébe is. Megyénkben kiemelten védték Győr, Hegyeshalom és Mosonmagyaróvár légterét, részben a lakosság, részben pedig a stratégiai fontosságú hadiüzemek és a rendkívül fontos vasútvonalak biztosítása érdekében.
A német és magyar együttműködés mind a vadászvédelem, mind a földi légvédelem esetében viszonylagosan jól működött, s már több probléma is felmerült, összességében elmondható, hogy a németek sokat segítettek a magyar légvédelmi egységeknek. Ők szervezték meg Magyarország európai színvonalon működő rádió és lokátor figyelőrendszerét. Győr környékének közvetlen védelmének biztosítására rendelkezésre állt Veszprémben „Paprika”, Pápán a „Schwalbe” és Lovászpatonán „Rabenstein” fedőnevű figyelőközpont. A radarok segítségével a légitámadásokat 20-30 perccel annak megkezdődése előtt tudták jelezni a lakosságnak, amely több száz győri, és megyei lakos életét mentette meg...folyt köv.

NayRobi visszatér

Pabadamm!
Újra elkövetkezett a hosszú történelmi témájú publikációk ideje, mert sikerült visszahívnunk NayRobit az eke szarvától. Győr és környéke históriájának tudója ismét billenytűzetet ragadott, hogy elmesélje, hogy is volt az egyszervolt...

2007-04-12

Pletyka


Az megvan, hogy a Kendermag Egyesület néhány aktivistája Győrben is szeretné megtartani a Million Marijuana March elnevezésű rendezvényt májusban? Már minden engedélyük megvan hozzá csak nem találnak embert, aki bevállalná a dolgot a médiákban. A helyi szervezők többsége ugyanis közalmkalmazotti, köztisztviselői, vagy egyéb közmegbecsült posztokon csücsül a dolgos hétköznapok során.
Érdekes kis buli lenne, annyi szent. Biztos a Belvárosban vagy a környékén vonulnak majd és óriási tömeg megy majd utánuk, mert itt az istenadta nép mindenre mozdul, ami látványos és színes. A többségnek pedig fogalma sem lesz volna arról, mi is ez. A gimnazisták meg röhögnének. Türelmetlenül várjuk a fejleményeket.

2007-04-11

PizzaGyőr

Régen volt gasztroírás. Pótoljuk.
Újabb próbálkozás, hogy kisvállalkozásban lássák el Győr éhes dolgozóit, henyélő diákjait. Érdekes, hogy a reklámot egy kölcsönzött DVD belső borítójában láttam meg először. Az új céget Pizza Háznak hívják és a Szent Imre úton található az SZTK épületével szemben. Tettem egy próbát ma. Jó volt. Közben kiderült, hogy a tulaj régi motoros, akarom mondani autós (vagyis kerékpáros), mivel nyolc évig űzte a pizzafutárkodást Győrben. Ha ő nem tudja, hogy mi kell a városlakóknak pizzatéren, akkor senki sem.

Jóhír


Itt a tavasz.

2007-04-09

Gomb Rádió Győr



Itt olvastam pár hete, hogy Roma Rádió indul Győrben március 1-vel. Okosan nem írták meg, hogy melyik év március 1-re gondoltak, mert akkor még nem volt semmi sehol.
Azóta megnéztem a honlapjukat is, ahol azért csak beindult valami. (Stream itt elérhető. Jelenleg non-stop diszkózene folyik belőle.)

Közben azt is sikerült kideríteni, hogy a komplett rádiós szettet egy tartozás miatt lefoglalt cuccból kapták ajándékba.

Én szurkolok nekik. Legyen meg az ORTT kisközösségi frekvencia (gondolom a március 1. ehhez kapcsolódik, mivel a pályázat leadási határideje akkor volt) és legyen sok műsor. Lehetőleg élő, vagy beszélgetős, tényfeltárós (legalábbis a hangarchívum el nem érhető fájljai ilyen irányba mutatnak.)
Viszont elgondolkodtam és felmerült bennem pár kérdés:
Első kérdés: a roma esélyegyenlőségi tematika mennyi puskaporra elég. Pályázatokhoz mindenképpen okés, de hosszútávon mennyit lehet belőle kihozni? (A Rádió C is bebukta a fővárosban.)
Második kérdés: mivel kisközösségi rádió lesz, hol lehet majd fogni? (Ez kábé 1-1,5 km-es adáskörzetet jelent.)Vagyis hol lesz az antenna? Mert ha Újvárost szórják be, akkor a Bán Aladár és a Stadion utca környéke kimarad és viszont. Azt látom, hogy a stúdió a Cigány Kisebbségi Önkormányzat irodájában üzemel a Szigethy Attila úton.
Harmadik kérdés: ez az előzőből fakad. Kinek csinálják majd a műsorokat? Mi a cél? A kisebbségnek infókat adni, kommunikálni, vagy a többségi társadalom nevelése a cél? Ez sem mindegy. A bemutatkozó szövegben leírtak szerint mindkettő: a roma fiatalokat akarják megtanítani a számítógép használatára a többséget pedig az elfogadásra.
Mondom: szurkolok nekik.

Update: Délelőttönként tényleg tele van riportokkal és a tuc-tuc helyett jófajta cigány zene szól.

2007-04-06

WIFI

Már írtam egyedi esetekről, amikor egy vendéglátóipari egység a wifi szolgáltatást sajátosan értelmezte. Mostanra Budapesten jó pár helyen megfordultam a laptopommal, így átfogó képet kaptam a helyzetről. Ezt próbálom most itt összefoglalni.
Az alapszituáció kétféle lehet: sürgősen el kell küldeni egy levelet, vagy meg kell nézni, hogy megjött-e a várt levél; info keresése a neten: pl. hol van egy cég székhelye, hol találok bringa szervízt a közelben, stb.
Ha az ember laptoppal a zsákjában internet csatlakozási lehetőséget keres, akkor az első akadályt az jelentheti, hogy sok helyen nem tüntetik fel jól láthatóan (vagy sehogy), hogy van hotspot az adott helyen (vagy az adott hely hotspot? nem tudom hogy helyes.) Aztán amikor az ember rákérdez - mert a különböző kocsmák, kávézók kinézetéből lehet sejteni -, akkor vagy közlik, hogy van, vagy elbizonytalanodva megkérdeznek valakit, és úgy mondják, hogy van, illetve hogy nincs. A másik eset, amikor egyértelműen fel van tüntetve, hogy van wifi.
Ha fel volt tüntetve, hogy van wifi, akkor még mindig fennáll a veszélye annak, hogy miután kikért egy korsó sört, vagy egy kávét és egy narancslét és szétnyitotta a laptopot, azt tapasztalja, hogy a kapcsolat nem jön létre, vagy korlátozott, vagy létrejött, és mégsem találja a böngésző a kívánt oldalakat. Ezért célszerű a pultnál megérdeklődni, mielőtt leülünk egy asztalhoz, hogy működik-e a wifi. Ha ezt nem tettük meg, akkor jelezzük a pultnál, hogy nem működik a wifi. Erre több féle válasz érkezhet: igen tudom, már többen is mondták; hm, működnie kell; igen, már hívták a szolgáltatót, nem tudom mi van; délután majd jön be valamikor a tulaj, tőle kell megkérdezni.
A probléma abból adódik, hogy a pult mögött álló kiszolgáló személyzet nem igazán tudja, hogy mi az a wifi, ezért ha gond van vele, akkor csak a vállát vonogatja. Egyes helyeken már sikerült elérnem, hogy kérésemre újraindítják a modemet, ez sokszor segít. Más helyeken nem mertek a modemhez nyúlni. (Mellékesen: ha egy helyen megszakad a wifi, a laptoposok elég lassan reagálnak. Frissítgetik a kapcsolatot, nézegetik a többi laptopost és várnak. )
Ha nem sikerül a problémát orvosolni, akkor az ember becsapva érzi magát. Sokan még nem jutottak el odáig, hogy ha egy szolgáltatást feltüntetnek, akkor arra számít a vendég és ha nincs a kiírás mögött szolgáltatás, az átverés. Vagyis nem az adott helyen fogyasztanék, ha tudnám, hogy a beígért szolgáltatás nem működik. Sok pincér úgy érzi, hogy a wifi, mivel ingyenes szolgáltatás egyfajta gesztus a vendég felé, ajándék, és elvárják, hogy a közmondás szerint járjon el a vendég: ne nézze fogát.
Ha sikerül a problémát orvosolni, az sem megy simán. Kukacoskodásnak érzi a kiszolgáló személyzet. Illetve ha megteszi és húsz perc után megint megszakad a net folyam és újra szólok, akkor már végleg a fenébe kívánnak, mert már az előbb is segítettek, na de hogy megint jövök a problémáimmal, az már azért sok.
Fontos megjegyeznem, hogy nem szoktam a wifis kávézók és kocsmák bitjeit szívni pofátlanul. Szeretek megkávzni, vagy egy korsó sört legurítani, amíg dolgaimat intézem, tehát alapvetően a hely több szolgáltatását is kihasználom. Nem csücsülök egy kisfröccs mellett két órán át.
Végső probléma forrás lehet még az, ha a hely nincs felszerelve elegendő számú konnektorral. Mert laptop ide, laptop oda, beleszaladhat az ember abba, hogy lemerült és mégis sürgősen szüksége lenne internetre. Ilyen esettel csak párszor találkoztam, általában megoldották: kihúztak például egy reklám lámpát.
Teljesen problémamentes wifis szolgáltatással nem emlékszem, hogy találkoztam volna. Inkább úgy fogalmaznék, hogy vanna helyek, ahol aránylag problémamentes, vagy ha akad valami gond, úgy azt készségesen orvosolják.

2007-04-05

nem lehet kommentelni

azért így, de!
A Széchenyi térre park kell.
Akkor is, ha a szűklátókörű béna győri kulturális elit nem látja be, csurákostul, hartyándistul.
slussz.
passz.

2007-04-04

Csészényi tér

Lassan nyomdába kerül a holnapi Kisalföld, amiben lesz egy cikk arról, hogy a különböző szervezetek, az önkormányzat, építészek hogyan látják a Széchenyi tér szerepét, milyen sorsot szánnak neki. Ezt onnan tudom, hogy ma láttam a téren áthaladva Ottófi Rudolfot, Somogyi Tivadart, Hartyándi Jenőt, Csurák Erzsébetet, Fábián Györgyöt és még pár, számomra ismeretlent a térre kipakolt székeken ülve beszélgetni, miközben egy fotós bőszen kattogtatott körülöttük. Ha van vér a Kisalföld pucájában, akkor azt a képet rakja be, ahol látszik, hogy a nagy megbeszéléstől két méterre a Belváros képéhez tartozó baseball-sapkás hajléktalan fürdeti arcát a lagymatag márciusi napfényben.
Komolyan mondom ez az egész Széchenyi tér-ügy ehhez a képhez hasonlítható. Jönnek a kiváló ötletek, óriási koncepciók röpködnek, az értelmiség agyal, közben a napi használók másképp értelmezik és használják a teret. A helyzet az, hogy a Belvárosnak ezen a része nem éppen a tehetős lakóiról híres. Ha valaki betekintett a Rákóczi utca néhány udvarára, akkor tudja miről beszélek. Az újvárosi rehabilitáció lassan elkezdődik, itt mikor terveznek beavatkozást, tehetnénk fel a kérdést. Mert a Széchenyi tér csak a jéghegy csúcsa. Az egész, a szocializmusban elbaszott várostervezési, fejlesztési örökség végeredménye, ami modern épületekkel tömte tele a lebombázott házak helyét, ami ótvar nagy, áttekinthetetlen színházépületet és lakótelepi házakat szórt a kis, műemlék házak közé. Plusz olyan lakókkal költöztette tele a Belvárost -hátha majd a nagypolgári miliő szocializálja őket, de nem- akiket nagyon nehéz lesz megváltoztatni, egy esetleges rehabilitáció esetén pedig nagy fejvakarásra késztetik majd az önkormányzatot. Valljuk be őszintén: ők adják az állandó nézősereget a Széchenyi tér rendezvényeinek. És teljesen mindegy hogy mi van: MSZP kampányturné, vagy valami bank road showja, vagy balettelőadás, ők kint vannak.
El kéne gondolkodni, hogy valójában mit is akarunk a Belvárosnak ettől a részétől. És ez nem csak a Széchényi térről szól, hanem a mögötte húzódó slumosodó területekről is. Úgyhogy nem elég, ha arról vitatkozunk, hogy akkor most lehet-e rendezvény, vagy kibontsuk-e a közvécét, vagy plexilapot rakjunk arra a néhány csoffadt tégladarabra a tér alatt.
Kitoljuk-e a Belvárost? Le lehet-e állítani az autóforgalmat a Teleki utcának ezen a részén, hogy újabb sétálóutca jöhessen létre? Mi lesz a Fruhmann házzal?
A háború előtt itt volt a város vígalmi negyede, plusz egy közfürdő, most nincs semmi.

2007-03-29

Anyám zebra

Az egyik autó segge a zebrán áll. Kikerülném, erre rámgurul a következő, kishíján nekem jön és dudál. Mutatom neki, hogy zebra, erre kitárja az ajtót és ordít: - Mivaaan?
- Zebra - kiáltom a földre mutatva.
Erre ő:
- Zebra?! Zebra a kurva anyád!

A zebra után kérdőjel-felkiáltójel párral olyanfajta modalitást próbáltam jelölni, mintha azt mondaná: micsodaaaa?!

De történ jó is. A buszos odatülköl a trafik előtt cigarettázó eladónőre, ő meg mosolyogva int neki.

2007-03-27


holnaptól csapatot kell választani.
nem országot, nemzetet, meg hazát.
csapatot. piszkos tizenkettőt, vagy akárhányat.
aki jól nyomja.
amelyik ügyes.
vagy csak szimpatikus.
annak szurkolj!
egyszer azt mondta a béla, hogy az olimpia hétköznapi fasizmus. én akkor azt, hogy na de béla, de ma már! hajaj!

persze, nettv, mert az jobb, mert azt nézed, amit akarsz.
egy csomó ember nem tudja, hogy mit akar, haver!
csomó?! a nagyja.
szóval a bepattintos szekrényen pihenő verzió jó lesz még egy darabig, nyugi.

2007-03-25

Tudod mikor vagy igazán csóró? Ha végigkutatva az összes rekeszt, zsebet és sarkot nem tudsz összekaparni ötven forintot. Nincs ám farzsebben felejtett tizes, meg a táska alján összegyült 30-40 forint. Az már elment múlt héten.

2007-03-20

Ahogy hazaértem és levettem a fedőt a lábasról elmosolyodva nyugtáztam, hogy a leves alja maradt ebédre - a sűrűje. Alágyújtottam és mélytányért kerestem. Nem találtam süveg formájú, igazi mély tányért, amilyenből igazán szeretem enni a levest és főzeléket, hisz nem kell foglalkozni a tányér szélén kiszaladó étellel, megmarad minden figyelmünk az ízek élvezetére és habzsolására. Jobb híján egy mélyített lapos tányért vettem le a polcról. Reméltem, hogy belefér egyszerre. Pont annyi adag volt, hogy ha ném fér bele mind, úgy egy kicsi marad, az meg nem az igazi. Ezt a levest feltálalom magamnak, nem csak úgy megeszem. Szeretem az egyszerűbb leveseket csészéből felhörpinteni, de most minél nagyobb felületen akartam gyönyörködni a felszínén csillogó zsíros karikákban.
Kimertem a forró, gőzölgő levest és csípős után néztem. Találtam fűszerpaprikát, hirtelen jött ötletként egy cseppet tettem bele, csak a szín miatt. Már pont feladtam volna, amikor ráakadtam a polc szélén apróra száradt kakastökére. Egy felet beledaraboltam és kicsit összesodorva magokat is szórtam bele. Végül az alaplében megfőtt csont belsejéből kanyarintottam 5-6 kunkorodó velődarabot és ejtettem a levesbe.
Épp hogy belefért a tányérba a finom lé, így óvatos egyensúlyozással mentem a szobbába és ültem asztalhoz. Minden nyelet leves különleges élmény volt. A karalábé kockák édesek voltak, az egyben megfőtt fokhagyma vajpuhán kenődött széd szájpadlásomon - a leves útójának ajándékai ezek a falatok. A lé glicerinesen sűrű, látni és érezni, hogy belefőtt a sok összetevő esszenciája.

2007-03-13

Lovagokkal támad Győr

Ha valaki figyelmesen nézi a megújult www.gyor.hu-t, akkor láthatja, hogy a gőzerővel dolgozó Városmarketing Iroda már tudja, hogy mit teszünk idén nyáron és ősszel. Vagyis a város mit tesz annak érdekében, hogy az a fránya idegenforgalom, amire annyian és annyit hivatkoztak a választási kampányban meglóduljon a városban. Plusz az is kitalálható, hogy a továbbiakban milyen irányban gondolják a város kulturális életének vitelét a tornyosban.
Ehhez három belinkelt mozgókép -szó szerint: mozgó képek- szolgáltatja az alapot (videót vagy filmet semiképpen nem írnék, mert nem azok).



Az első a Szent Lászlóhoz kapcsolódó ünnepkör újraértelmezése, tematizálása és bevitele a mainstreambe. Ehhez kellenek a lovagok, a lacikonyha, meg az utcai bohóckodás. Vagyis a vallási turizmus felturbózásáról lesz szó. Belefér, azt mondom: Győr püspöki székhely, a körmenet látványos, a Bazilikában van kegykép, amiért lehet zarándokolni. Már csak a lassú reagálású Püspöki Hivatalt kell bevonni és minden oké lesz. Egyszer érném meg, hogy a Püspök vár tornyába felmehetek szétnézni, aztán pedig fáklyás túrát tehetek a kazamatában.



A második az évek óta fű alatt létező, de a Karzat Alapítvány önkormányzathoz közel kerültével és az újvárosi rehabilitációval egyre fontossabbá váló Öt Templom Fesztivál. (A Szent László mainstreamet is a Karzat Alapítvány szervezi.) Nincs mit mondani róla. Eddig a tavaszi-nyári-téli-őszi fesztiválok színvonalát hozta.



A harmadik az all time favourite: a barokk esküvő. Hogy erről miért nem tudtak mozgóképet összevágni? Annyit filmezték már, annyi anyag van róla. Ennyi erővel egy animgif is elég lett volna.

Plusz még egy Csülök- és Borfesztivál, a Barokk Esküvő és a Győri Táncművészeti Biennálé lett kitéve a honlapra.

Ezek lesznek a győri városmarketing hivatalos részei kulturális téren.

Hangosan gondolkodom a továbbiakban:
- A MEDIAWAVE nincs megjelenítve. Azt a város továbbra sem tartja magáénak. Ergo nem támogatandó.
- Én marketingből úgy tanultam, hogy egy üzenetet lehet csak megjeleníteni egy adott témában. Mert mint a fájdalom, abból is csak egy megy át egyszerre. Innentől akkor mi a város fő üzenete kulturális téren? Csülök? Szent László? Lovagok? Barokk? Bor? Fröccs? Vallási tolerancia? Táncos város? Melyik lesz kiemelve, pénzzel kistafirungolva és szarrá reklámozva? Egyikben sem látom a potenciális tömegnövelő lehetőséget és több napot a városban töltő turista-tömegek érkezését. (A táncos téma még csak-csak, abból nem tudok Magyarországról még egy ekkorát. Viszont az csak két évente van.)
- Meg ugye a komparatív előny. Az is kell ám. Lovagos témából ott van Visegrád meg Sümeg. Utcai bohóckodás fesztiválból ott van Veszprém. Kaja és borfesztiválból Dunát lehet rekeszteni. Ha nincs valami truváj benne (Baja: halászlé fővárosa, Nagykanizsa: Dödölle, Nagyszakácsi: középkori ételek) akkor nem ér semmit az egész. A vallásos téma oké, de Szent László magyar szent, úgyhogy nem nagyon érdekli az osztrák kisnyugdíjasokat.

2007-03-10

Áramszünet



Igaza van Hofinak. Néha kell egy kis áramszünet. Tegnap volt is. Fél Győr sötétségbe borult jó ideig. Hogy miért, az nem érdekes, azt majd a Kisalföld megírja. Az egészben az volt a jó, hogy:

  • Kiderült, hogy a néma csend sem zavaró
  • A majdnem telihold tökéletesen bevilágítja a lakást
  • Az este megszokásból bekapcsolt háttértévé nem szükséges a boldogsághoz.
  • A meggyújtott gyertyák fénye ugyanakkora fénnyel szolgál, mint az esti szordínóra kapcsolt villanyvilágítás.
  • Sötétben is kitalálok a vécére. Bár ezt eddig is tudtam
  • A gyerek fürdetéséhez, tisztába tevéséhez, felöltöztetéséhez, megszoptatásához, lefektetéséhez nincsen szükség villanyáramra.


Néha kellene ilyen kollektív árammegvonás. Szerintem jót tenne mindannyiunknak...

2007-03-06

Karambol

Visszaköltöztem Budapestre, így érthető, hogy gyakrabban elütnek. A mostani gázoló egy negyvenes, jól szituált úr volt.
Legendásan jó eséstechnikám most is megmentett a nagyobb bajtól (a szokásos kormány feletti repülős technika (volant-salto mortale): váll horzsolás, kis zúzódás, tenyéren apró horzsolás és icipicit lekoccoltam fejjel az azsfaltot, de már nem fáj) meg a szerencse is: a járda szélén lévő oszlopok közül egy sem nyársalt fel.
A fater úgy indított, hogy jó ég, elütöttem magát, meg azt mondta magára, hogy én állat, majd rögtön folytatta, hogy őt múltkor ugyanígy elütötték. Az a fránya holttér.
A következő történt: az öreg kitalálta pár méterrel a lámpa előtt, hogy sávot vált, ám rögtön a váltás után be is fékezett a pirosnál. Vagyis kijött elém és fékezett, mindezt úgy, hogy a járda padkája és az autó között húsz centis rés maradt.
Megadta a számát és tanulva a múltkori esetből, amikor patkánylány kamu számot adott meg, meg is csörgettem. Minden stimmelt és ő folyamatosan biztosított arról, hogy fizeti a bringajavítást meg hívjam, ha bármi baj van. (A vállam sajog, ismerem ezt az érzést, reggelre úgy beáll, hogy délben tudom legközelebb megmozdítani.)
A rossz minőségű fotó miatt nem nagyon látszik, de a felni 12 óránál eltörött. Az autó oldalán úgy másfél centis horpadás keletkezett. Hát persze, hiszen gyönyörű Dusikámmal úgy száguldok mint a szél!

2007-02-26

Csak keményen

Olyant láttam a Móricz körtéri matchben, amin először felhúzott szemöldökkel megcsóváltam a fejem, aztán kicsit később elmosolyodtam, végül elismerően bólintottam.
Egy match köpenyes üzleti führer szaladgált a boltban úgy, mintha záróra után lennénk és csak ő meg az alkalmazottak lennének a boltban. Először a felvágottas pult mögött álló nőket baszta le, hogy miért nem pótolják a kifogyott árukat, meg különben is hogy néz ki az egész pult, össze van cseszve, így nem maradhat. Aztán a csokis pult túloldalán hallottam, amint letol valakit, ekkor fedeztem fel egészen irritáló affektáló stílusát. Végül a pénztárnál álltam, amikor az után nyomozott, hogy miért üres az egyik pénztár. Marika hol van? - rikácsolta, mire a pénztárosnő szemlesütve motyogta, hogy enni ment. Enni?! Hát ez jó! Azzzzonal jöjjön vissza. Marika megjött, és megkapta a magáét: enni négyig lehet, utána egy perccel sem. Ilyenkor eszel, amikor egymillióan vanak!
Nem kellene a vásárlók előtt megalázni az alkalmazottakat, pláne ha egy 26 körüli ficsúr teszi negyvenes asszonyokkal. Lehetne mondjuk azt, hogy: Marika! 1! Magyarországon azonban nincs olyan, hogy valami jól működik, olyan van, hogy szarul, meg egész jól, sok hibával. Szóval ne legyünk telhetetlenek és lássuk a jó oldalát a dolognak: végre valahol felfedezték, hogy vége a szocializmusnak és a bolt kiszolgálja a vásárlót a lehető legmagasabb színvonalon, hiszen pénzt hagy ott és visszatér. (Ő eggyel pesszimistább, és csak annyit mondott erre, hogy az egész cirkusz a vásárlóknak szólt, hogy itt nincs henyélés, megy a pörgés.)

2007-02-24

Név-Adó

Még mielőtt túlságosan belemerülnénk a retró hullámain a nosztalgia nyúlós, cuppogós dágványába és előjönnek az "Akkor bezzeg még..." kezdetű mondatok gyorsan elmondanám, hogy a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház szülészetén az elmúlt pár hónapban szignifikánsan megnőtt az Iringó nevű újszülöttek száma. Köszönhető ez az RTL Klubnak, a Szombat esti láznak és Südi Iringónak. No igen, a tévé hatalma még mindig töretlen.

Sör, cigi


Most a m1 tévétaxi műsorában hallottam újra - először ekkora publicitás keretében - a sztorit, amit már rengeteg embertől hallottam személyesen. És ami nekem is megvan, úgy értem velem is megtörtént.
Időben abszolút értelemben a rendszerváltás előtt járunk. Relatíve mindenki gyerekkora a fókusz. Helyszín: udvar, a ház most épül, vagy vakolják, vagy melléképületet építenek hozzá a mutyiban ott dolgozó melósok. A tulaj - aki ezesetben apu, esetleg a szomszéd haversrác apja, és mi játszani mentünk át - sörrel tömi őket, az állványokon billegnek, csapják a falhoz a malteros kanalat vagy téglát raknak és laza mozdulattal pöckölik a dekket lefele.
És az esemény: az 5-8 éves kiskölök, Te, miután kibámészkodta magát, megismerkedett a függőónnal, a spaklival, megunta a víz cipelését a sárga diszperzites vödörben meg a kutyát is, az elvonuló szakember csorda után ottmaradt cigarettacsikkmező és sörösüvegerdő felé tekintget. És vagy rágyújt egy dekkre, vagy megissza a sörösüvegek alján megmaradt kortyokat vagy a kettő együtt.
Neked megvolt?

2007-02-20

Szovjetek, oroszok, ruszkik



Ma voltam a kerékpérszerelőnél, akivel mindig jól eldumálgatunk a világ dolgairól. Vettem a fiamnak egy kerékpárt, úgyhogy egykorvolt gyerekkori kerékpárjainkra terelődött a szó. Kiderült, hogy mindkettőnknek volt orosz kerékpárja. Neki egészen fiatal korában, egy teli gumis 12-es, ami (nincs ciril billentyűzetem, úgyhogy csak így latinnal) Zajcsik névre hallgatott. Ez ugye nyulat jelent. Volt is rajta egy nyúl matrica. Nekem az ennél eggyel nagyobb Skolnyik (Iskolás) jutott, ami a semmivel sem kompatibilis 20,1-es méretet viselte. És további két típus is futott, aminek a nevét nem tudtuk összekaparni. Az egyik versenykerékpár, a másik pedig klassszik 28-as férfi csettegő volt. A szerelő elmondása szerint mindegyik javíthatatlan, mivel egy darabjuk sem kompatibilis semmilyen ésszerű kerékpáros szabvánnyal, de mégis jelennek meg nála emberek újra és újra még az utóbbi kettő típussal. A régről ismert orosz túlméretezés és anyagtúlhasználat nem feltétlenül jellemző ezekre a pangás időszakában hazánkra szabadított darabokra, ugyanis a váz bármelyik pontja törik vagy hajlik. Szerelőm többször törte össze gyermekkorában öccse Skolnyikját. 
A történet  mindig a faternál történő hegesztéssel végződött.
 

2007-02-17

Vidám várostervezés


Budapesten a 13. kerületben járva a Vőlegény utca után Násznagyra már felkaptam a fejem, a Menyasszony utcánál már sejtettem miről van szó, és megkerestem a többi vendéget is: Rokont, Sógort, és itt van a Koma, a Szomszéd, a gyerekek meg a Gyermek téren szaladgálnak, de nézz oda: itt van a Kedves is. Csak nem kényszerházasságról van szó?!

2007-02-11

Köszi hőszolgáltató

Kint 8 fok, idebent meg egy szál gatyában ömlik rólam a víz. Hála a Győri Hőszolgáltatónak, ahol maximálisan felfűtötték a rendszert. Mikor beköltöztünk az első kérdésem az volt a hőszolgáltatós kollégához, hogy miként lehet egyéni mérőrendszerre átállni. (Nem akarok én cirkót, meg kályhát, csak annyit, hogy én mondhassam meg, hogy hány fokot szeretnék. Ha többet nyomnak, akkor meg azt nem szeretném kifizetni.)A kolléga gúnyosan elmosolyodott, majd megcsóválta a fejét.

2007-02-09

Győrben mondják meg a tutit - Hungry for Hungary? promo CD

A Magyar Zenei Exportiroda már másodszor jelentette meg, a minden angol nyelvű társaságban elhangzó elcsépelt szóviccről elnevezett Hungry for Hungary? című válogatásalbumot, amivel a magyar zenei szereplőket és produktumaikat szeretnék a külföldi szakmával megismertetni. Azt gondolom nem kell senkinek sem elmagyarázni, hogy miért nem találkozhatunk az öt CD egyikén sem Matyi és a Hegedűssel vagy a Romantickal. A válogatás a tavalyihoz képest kicsit változott. Eltűnt a külön metálkorong a CD-k közül és lett helyette rögtön egy dupla válogatás az improvizatív zenék (blues és jazz) bemutatása végett. A válogatást a MEDIAWAVE csapata követte el, többnyire a fesztiválon megfordult zenekarok műveiből. (Van köztük a fesztiválon rögzített koncertfelvétel is.) Hartyándi Jenő fesztiváligazgató írta a bevezető szöveget, plusz említést kapott Pusker Péter a fesztivál zenei szervezője és Nagy Ildikó akinek Jazzműsora van a Bartókon és a fesztiválk kül- és szakmai kapcsolatait látja el. Húzós darab, Győr büszke lehet. (Amúgy a metálkorongot a Sziget fesztivál metálfelelőse, a világzenét Marton László Távolodó, az elektronikus zenéket pedig Infraghandi rakták össze.)
A CD-k kereskedelmi forgalomba nem kerülnek.

2007-02-05

A Berzsenyi a soproniaké

Volt valami tudatos abban, hogy a Széchenyi a berzsenyis tárgyalások idejére időzítette az amúgy egyetemistáknak szóló kampányát. Az újság- és multireklám hirdetéseken egy vicsorgó lány várt ölelő karokkal, mögötte az egyetem sziluettje, felette a felirat:

"A Széchenyit jelöld első helyen!"
Az alatta lévő szöveg:
"Kellene egy jó diploma meg a pörgés is? A Széchenyi Egyetem és Győr ezt kínálja Neked!"
több mint szánalmas, de most nem erről akartam írni. Hanem arról, hogy a hirdetési kampány kezdetekor kereste meg a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola a Nyugat-Dunántúl nagy egyetemeit, hogy fogadnák már be őket. A szórásba a soproni székhelyű NYME, a veszprémi Pannon, a győri SZE és a pécsi PTE került bele. Az amúgy nagy szarban lévő -erről majd később- főiskola mindenféle kritériumokhoz kötötte az aktust. Első és legfontosabb az volt, hogy aki őket akarja, annak meg kell szűnnie és újra kell alakítania az intézményét. (Egyszóval: az egyetem megszűnése, majd új egyetemalapítás, már a Berzsenyi részvételével.)
Azt ugye senki sem gondolja, hogy az ilyen folyamatok az ésszerűség és a jövőbeni hosszútávú siker és fenntarthatóság jegyében mennek végbe. Mindig a személyes, pitiáner karrier ügyek játszák a legnagyobb szerepet az ilyen esetekben. Például a Pokorni-éra alatt végbement felsőoktatási fúzió alatt már volt egy BDF-NYME közeledés, de akkor egy tanszékvezető tiltakozása megakasztotta a folyamatot. (Hasonló játszódott le a SZE és az ATFK esetében is.) Most is hasonló ügyek lehettek terítéken: ki milyen posztot és juttatást kap majd az új rendszerben. Vagyis ki tud jobb pozíciókat ajánlani a jelenlegi berzsenyis felsővezetésnek. Ebben a rendszerben a PTE és a SZE rögtön kiestek. Magyarország legnagyobb egyeteme nem fogja csak úgy feloszlatni magát egy kis főiskola miatt. Ugyanez a helyzet a győriekkel is, ahol meg az áll a háttérben, hogy nem csinálják vissza a nagy erőfeszítésekkel elért egyetemmé nyilvánítást.
Egyszóval: a NYME nyert és benyelheti a BDF-et. Vagyis feloszlik, majd újraalakul, már a berzsenyis truppal. Plusz újraakkreditáltathatja az összes szakját, ami nem egy leányálom.

Hogy mit hozhat a jövő a régió felsőoktatási intézményei számára arról majd később. (folyt köv.)

2007-02-04

Egy pár Spar

Itt a titok:
Az Árkádban lévő Sparban a nagybevásárlás hihetetlenül gyorsan kivitelezhető, amennyiben valaki a többi üzlet nyitása előtt érkezik. Üres parkoló a tetőn, a parkolótól 5 méterre bevásárlókocsik tömkelege, lifttel tizenöt másodperc a bolt. Nagy választék, ízléses tálalás és ami a legfontosabb: nincs a kasszáknál sor. Hogy miért? Mert a polgár retteg attól, hogy 200-at kellene fizetni a parkolásért. Ilyen körülmények között a bevásárlás -nem rohanva- fél óra, úgyhogy még ezt sem kell. A másik Spar eközben dugig volt. Egyrészt a vásárlók, másrészt az Árkádba igyekvők autóival...

2007-01-30

1. életem legpoldogabb pillanata egy franciaországi erdőben ért. két barátommal mentünk ki szerencsét próbálni, a szállást vadkempingezéssel oldottuk meg. az egyik alkalommal rajtam volt a sor: én maradtam a sátornál és ők fedezték fel a környéket és próbáltak munkát találni. órákon át a cigaretta sodrást tanulgatva szívtam a girbe-gurba szálakat, löncshúst haraptam a bagett mellé, olvasgattam és élveztem a napsütést és az erdei hangokat. farigcsáltam, kicsit csavarogtam. abban a pár órában nagyon szabadnak éreztem magam. csak körülbelül tudtam volna megmutatni a térképen, hogy hol vagyok.

2. amikor szegeden tanultam, sokszor hiányoztak a győri barátaim. sokszor eljátszottam a gondolattal, hogy bemegyek a nyugiba és az egyik asztalnál ott ül pár barátom. aztán érkeznek sorra, meg felfedezem, hogy a csocsó asztalnál is a barátaim játszanak. sokat időztem ebben a képben.

3. nagyon kevés cuccom van. a ruháim, a telefonom, egy laptop, egy bicska, kulcsomó, egy matrac, egy pokróc, ilyesmi. közel 10 éve ez a pár dolog az, ami állandóan elkísér egyik lakóhelyemről a másikra. dobozokban porosodnak mindenféle kacatjaim, de évek óta nem néztem rájuk.

4. nagyon nagyon szeretnék jól beszélni oroszul, de semmit nem teszek érte.

5. gyerekkoromban rengetegszer játszottam azt szüleim ágyán, amikor egyedül voltam otthon, hogy bokszoló vagyok, aki újra meg újra feláll, majd újra majdnem kiütik, de megint feltápászkodik és nyer.

Vadbarmok

Könnyed szórakozás a mai napra. Ez az oldal itt. Pár fiatal megpróbálja sokkolni városunk lakóit. Nem sok sikerrel. Ezért aztán a fővárosba is felmentek. Filmeket nem pakolok be közvetlen eléréssel a Dailymotionről, mert azért annyira nem jók, de egy próbát megér. Pár év múla meg majd találkozunk velük valamelyik klipben. Mert ezek a fiatalok már csak ilyenek. Energikusak, kreatívak, miegyéb. Övék a jövő.

2007-01-28

Nyúli havasok

Jelentem tisztelettel a nyúli sípálya az enyészeté lett. Az még csak hagyjám, hogy a felvonó szétrohadt, széthordták, de már a pályát sem kaszálja senki. Szánkózás közben állandóan kerülgetni kell az embernyi méretű gaztengert, amit soha nem fog belepni a hó.

Richard Dawkins nyomában - Mém őrület, blogjáték

Ha ezt Richard látná, biztosan elismerően dörmögne. Igaz, mostanában inkább az ateizmus oldalán villogtatja intellektuális képességeit a God's Delusion című könyvével, de azért a többség az Önző gén című könyvéről ismeri, amiben a mém-elmélet alapjait rakta le a derék brit evolúció-kutató, biológus. És a 2006. december 27-én indított játék szépen lassan elért hozzám is, Darius jóvoltából. Ha jól számolom, vagyis nem is én számolom, hanem Zhaoman, akkor ez a 9. szintje az őrületnek.

Jöjjön a kötelező kör:
1. Ifjonti koromban azért jelentkeztem a Kazinczy gimnáziumba -annak ellenére, hogy felmenőim mind a Révaiban végeztek- mert láttam egy televíziós bejátszást a nyelvi laborjukról. Nagyon modernnek tűnt, úgyhogy meggyőztek. Ez az igazi Pr. Aztán soha nem használtuk a négy év alatt.
2. Voltam szinkrondramaturg pár évig. Ezt úgy szoktam leírni másoknak, hogy büszke vagyok arra, hogy részt vehettem a magyar társadalom elbutításának folyamatában, amit a kereskedelmi televíziók megjelenése okozott. Nagysikerű sorozatok (köztük számos latin-amerikai) és B-kategóriás filmek magyar szinkronja tapad a kezemhez. Az egyik kedvencem a Véres ököl 6, Don "The Dragon" Wilsonnal a főszerepben.
3. Vár rám egy andezitszikla a Mátrában a Csókakőn, közvetlenül a tevefej mellett, amin az áthajlásos utat nem sikerült kimásznom 1997-ben. Oda még visszamegyek egyszer, annak ellenére, hogy nem másztam sziklát kábé nyolc éve már.
4. Lehet, hogy hülyén hangzik, de a jövőben szeretnék csomózással készített szőnyegeket és függőágyakat gyártani.
5. Óvodás koromban, bár évvesztesként plusz egy évet húztam rá, sem a testsúlyom, sem a testmagasságom nem érte el azt a szintet, ami az iskolaérettséghez kellett volna. A jóságos védőnő ezért csalt. Annyit, hogy a becsalt értékeket csak harmadikosként értem utol. Addig semmit nem fejlődtem.

Labda továbbpasszolva: Vor légyszi te is írj valamit. Goraka, Aboros, Cat, Kolbászbóakerítés.

2007-01-20

Képviselőink. 2002-2005 számla nélkül

Először csak egy szimpla no comment felirattal akartam belinkelni a kis táblázatot, amit innen gyűjtöttem le. Aztán, bejátszott a szakmai ártalom és elkezdtem pofozni az adatokat. Ajánlom a Kisalföld figyelmébe. Lehet kérdezősködni, meg tényfeltárni. A teljes kigyűjtött táblázat innen további munkálkodáshoz letölthető, vagy a képre klikkelve nézegethető.


GYMS képviselői költségtérítés 2002-2006
A 2002-2005-ös ciklusban a Győr-Moson-Sopron megyéből bejutott (egyéni módon avagy kompenzációs listán) országgyűlési képviselők összesen 186.847.291 Ft-ot hívtak le számla nélkül költségtérítés és szállásköltség-térítés címén. A képviselői juttatásokról itt lehet többet olvasni.
(Firtl Mátyás és Szájer Józsefet egy embernek vettem, hogy ne zavarjon be túlságosan a képbe a plusz egy ember.)

Az MSZP nagyobbat markolt, ott az összes felvett összeg a négy évben átlagosan 16.325.480 Ft, míg a FIDESZ-MDF esetében ez csak 15.518.521 Ft.
A legkapzsibb kollega az mszp-s Kránitz László volt, aki összesen 18.158.700 Ft-ot hívott le utazásra és egyéb költségeire, a legkevesebbet pedig a fideszes Szijjártó Péter, aki csupán 11.538.100 Ft-ot. Ez úgy jöhetett össze neki, hogy kizárólag 2003-ban kért szállás-hozzájárulást, akkor is csak nevetséges 297.000 Ft-ot a maximális 1,1 misi helyett. Az előkelő 17 millás kasztba tartozik még Birkás Tivadar, Ivanics Ferenc, és Ágota Gábor.
Ha azt nézzük, hogy mekkora a különbség az egyéni és listás módon bejutottak között, akkor látható, hogy az egyéni listások kevesebb pénzre tartottak igényt, mint a kompenzációsok. Itt a különbség az átlagokban majdnem 600 ezer Ft, plusz a listások összegei nem is szóródnak annyira.
Gyakorlatilag az összes képviselőnk a maximális összeget vette fel, ha tehette.
Akkor számoljunk tovább: egy 8l/100 km kombinált fogyasztású autóval és 250 FT-os benzinnel számolva egy Győr-Budapest oda-vissza durván 5000 Ft-ból megvan. Ha a teljes költségtérítésből levonom a 37.000 Ft-os autópálya matricát, akkor az így kapott összegből a fenti körülmények között egy győri képviselő 648-szor utazhat évente munkahelyére és vissza. (Azaz naponta majdnem kétszer utazhat Pestre meg vissza.) Hogy is van ez?
2010-ben én is elindulok...

Update1: Közben Szabó G. képviselő Úr elmagyarázta itt. A költségtérítés nem csak az utazás, hanem minden egyéb is. A szállásköltség pedig számlára megy. No de azért 18 misi négy év alatt még mindig nem kevés...

2007-01-13

Schwartz bácsi a belvárosi kujon

Azért jó a karácsony, mert olyankor összejön a család és van mód hosszasan beszélgetni. Ilyenkor előkerülnek a családi legendárium állandó elemei arról, amikor 25 évvel ezelőtt Lali bácsi magára rántotta a karácsonyfát a negyedik hubi után, meg hogy milyen is volt Saci néni túrós rétese. Emellett további információk is előjönnek az állandó családi sztorik farvizén, ezek sokszor érdekesebbek mint az ezerszer hallott legenda. Egy ilyet szeretnék megosztani mindenkivel. A főszereplője Schwartz bácsi, a Belváros közismert nyugdíjasa. A történet pedig a hetvenes évekből származik.

Azt mindenki tudja, hogy a belváros lakásállományának állapota kívánnivalót hagyott maga után. (Szerintem a lakások egy része még napjainkban is igencsak gázos állapotban van.) A jó kis koraújkori meg középkori alapokon továbbépített újkori bérházak többsége mai szemmel nézve a legalapvetőbb komfort nélküli lakásokkal volt tele. (WC az udvaron, csap az alsó szinten. A csap ráadásul elfagyott, amint beköszöntött a tél, úgyhogy ment a kunyerálás máshonnan.) A polgári lakások használhatatlanságát csak fokozta a II. világháború utáni lakáshiány szülte kényszertársbérletek megjelenése. Ezen körülményeknek hála a lakóközösség összetartóbbá vált, ráadásul mindenki tudott mindenkiről mindent.
Aki volt már bérházban, az tudja, hogy a körgang és a cselédlépcső mellett a kis, udvari belső lakás is mindegyiknek része volt. Ez az a hely, ahová tuti nem süt be a nap még véletlenül sem. Ez volt a legértéktelenebb része az egész háznak.
Nem volt ez másként a Kisfaludy utca 31. szám alatt sem. Ebben a lakásban lakott Schwartz bácsi. Több mint hetven éves volt, nyugdíjas, elvált ember. A lakása egyszerű: egy szekrény, egy asztal és egy ágy nagy bevetett dunnákkal, amiket az ablakba téve szellőztetett délelőttönként. Eddig semmi furcsa. Viszont ha hozzátesszük, hogy állandóan kettő-három fiatal csaj volt nála, akik kvázi albérlőként laktak az öregnél, ráadásul a rendőrség rendszerint nála kezdte a vizsgálatot, ha befutott a füles egy potenciális kmk-sról akkor már kuszább a történet. (Közveszélyes munkakerülés a gyengébbek kedvéért.) A kmk-s üldözöttek persze a fiatal lányok közül kerültek ki, akik Schwartz bácsinál húzták meg magukat. Dolgoztak ők, csak nem a munkakönyvükbe beírt helyen. És dolgozták, ledolgozták Schwartz bácsinál a szállásdíjat is. Sőt, a rossznyelvek szerint az öreg valami olyat tudott, hogy önként és dalolva jártak hozzá a lányok különórákra. A ház lakói azt is tudni vélték, hogy a felesége pont a nagy természete miatt vált el tőle. No nem azért mert az öreg megcsalta, hanem mert nem bírta szusszal a házastársi kötelesség teljesítését, amit a férje naponta többször is szeretett volna behajtani.
Így tengette nyugdíjas napjait Schwartz bácsi a belvárosban a hetvenes évek elején. Kell nekünk Lila akác köz? Nem.

2007-01-08

Túrázz a vonatért

Ez egy akkora gyöngyszem, hogy nem hagyhattam ki. Idézem:

"Túrázz a vonatért! - 2007.01.27

Nincs kötött útvonal. A megnyitó köszöntések, és a regisztráció után minden túrázó kedve szerint barangolhat a Cuha-szurdokban és környékén."

Mindezt 250 Ft befizetése után...

Aranyos. Akit érdekelnek a további részletek, az ide kattintson.

2007-01-06

Győr a Google digitális Guttenberg birodalmában


Poénból beírtam a books.google.com keresőjébe a Győr szót. Kíváncsi voltam, hogy a nagyvilág könyvtáraiban mit tudhatnak meg a nyájas olvasók városunkról. Az eredmény itt megtekinthető.
Soványka 901 találat. (A Google által beszkennelt több könyvtárnyi irodalomból mindenképpen az.)

Többnyire a középkor és a koraújkor történelmével kapcsolatos könyvek jöttek elő. A 48-as forradalom és a törökök dögivel. A következő az 56-os események említése. Plusz a rendszerváltás évei gazdasági és politikai szempontból.

De azért van néhány egyéb gyöngyszem is:

Nick Sljivic (2003): Doing Business with Hungary. Kogan Page Limited. pp 156.
A könyvből megtudhatjuk, hogy mi vár ránk, amennyiben Magyarországon szeretnénk befektetni. Győr természetesen az autóipart taglaló fejezetben lett kiemelve, mint az Audi telephelye.
Az Audi ténykedését ebben a könyvben is nyomon követhetjük:
Gerd Kerkhoff (2006): Global Sourcing: Opportunities for the Future China, India, Eastern Europe How to Benefit from international procurement. Wiley-VCH, Weinheim.

Vincent Hoffmann-Martinot, Jefferey M Sellers (eds.) (2005): Metropolitanization and political Change. VS Verlag für Sozialwissenshaften. 334p.
A városiasodás világméretű folyamatának összevetésében kapott Győr, mint a kelet-európai rendszerváltozás egyik nagy nyertese. Mindenféle népesedési és gazdasági indexekkel alátámasztva.

Megtudhatjuk még azt is, hogy 1995. áprilisában Győrben tartották a Munka- és Szervezetpszichológusok Hetedik Európai Kongresszusát.

Kiderül, hogy hol vannak kempingek Győr környékén és az is, hogy merre túrázhatunk kerékpárral. (A kerékpáros könyvből ezek derülnek ki. Idézem: "Győr is a lively Hungarian city, with a vast town hall, an interesting carmelite church, a cathedral, a pharmacy museum, and (believe it or not) even a McDonald's!" Na szép, a lényeg, a mekdönci. )

Van némi összefoglaló Holokauszt-ügyben a győrsziget gettó kapcsán. (5200 lakó, ebből kábé 1000 a városból.)

A Lonely Planet szerint: "It's usually pegged as 'that big industrial city with the funny name' (it's prononunced something like 'jyeur' and well, neither can be denied." Szórakozási ötletként a könyv a Nemzetközi Táncfesztivált hozza. A Zichy palotát összemossák a Richterrel. Bulihelyként pedig a Captain's Drake, a Hullám Diszkó a 20th Century Pub és az Amnézia vannak megadva.

A győri színház feszített tetetjét is említik egy szlovák műben.
Jaroslav Kadlcák (1995): Statics of suspension cable roofs. Slovakia.

A legrégebbi könyv, amiben szerepel a város, egy francia nyelvű könyv Irányi Dániel és Charles Louis Chassin tollából a szabadságharcról. 1860-as kiadás. És teljes terjedelmében letölthető.

2007-01-02

Keresztek, gyertyák, jedi kardok

Pont ma olvastam Pollnert arról, hogy már megint fáziskésésben vagyunk. És tényleg. Jó, az igaz, hogy a baloldal a mai napig nem tud mit kezdeni a nemzeti jelképekkel, illetve az évszázadok által kialakított, a nemzeti kánonba mesterségesen vagy maguktól bekerült identitásdarabkáinkkal, amik használatával megkülönböztetjük magunkat a többi Kárpát-medencében élő nemzettől, de akkor is. Nem kell átesni a ló - vagy turul? - túloldalára. Egyrészt a vallás nem az állam része. Az önkormányzat viszont igen. És mint ilyen, mindenféle vallási ideológiától mentes kéne hogy legyen. De úgy tűnik nem az.

És mi van, ha jövőre bejelentkezik a zsidó hitközség, hogy ugyan már, nem lehetne-e hanuka gyertyát rakni az adventi koszorú mellé? Vagy a kínaiak szeretnék megünnepelni az önkormányzat előtt az újévet durva tűzijátékkal meg selyemsárkányokkal? Vagy a jedi-hívők állítanának óriás lézerkardot a mindent átható Erő tiszteletére? Akkor mit mond majd a közgyűlés? Elvégre ők is itt élnek a városban és fizetik az adót.

Számomra ebben a témában az etalon a katolikus nagymamám, aki ugyanazt csinálja, amit csinált az elmúlt 86 évben. Eljár templomba imádkozni, otthon meggyújtja az adventi koszorú gyertyáit, befizeti az egyházi adót, megveszi az Új Embert és keresztény szellemben felnevelte a gyerekeit és unkáit, legyen bár Horthy-korszak, II. világháború, szocializmus avagy rendszerváltó Magyarország a háttérben. És továbbra sem rakja ki a neonkeresztet az erkélyre. Mert a vallásosság belülről fakad. Legalábbis szerinte (és szerintem is).

A másik dolog meg a Kárpát-medencében élő magyarokkal való közösségvállalás kérdése. Na a fenti cikk alatt pont ez a cikk volt elérhető. Lehet kettőskeresztet állítani, de én inkább a közösen beaadandó pályázatokat, meg az együttműködés lehetőségét keresném inkább. Tudja egyáltalán az önkormányzat, hogy hány felvidéki dolgozik Győrben? Vagy hogy hány határon túli magyar tanul közép- és felsőfokon a megyeszékhely iskoláiban? Támogatják őket valamivel? Van arra nézve hosszútávú stratégia, hogy az itt végzettekkel mit akar kezdeni a város? Visszaküldi őket a szülőföldjükre, vagy a nagy városnövesztési elképzelésekhez hívja őket segítségül és letelepíti őket, hogy legyen elég munkaerő az újonan betelepülő vállalatoknak. (Miközben ennek hatására a szülőhelyükön csökken a magyarság lélekszáma.) Vagy, hogy mire lenne igénye a csallóközi önkormányzatoknak? Mivel támogatják majd Böjte Csabát, ha újra városunkba jön? Na ugye?

Új év, új külső.

 Csak azért szólok, hogy egyértelmű legyen: megváltozott a külső. Nem volt elhatározás, de az új blogger motorral olyan gyerekjáték volt, hogy nem tudtam ellenállni. És akkor jön a kérés.
A jómúltkor beszéltem egy ismerősömmel, aki hiányolta a régiós híreket. Azt mondta, hogy szégyenteljes például az, hogy fogalmunk sincs, hogy mit játszanak a komáromi Jókai Színházban vagy hogy mi történik Pozsonyban vagy Dunaszerdahelyen, mivel ezzel semmilyen orgánum nem foglalkozik. (A burgenlandi eseményekből jól állunk, hála annak, hogy az Est Lapok nyugati divíziójának Szombathelyen van a központja és őket megtalálták a sógorok, így Győrben is olvashatjuk az eisenstadti kulturális ajánlót.)

Ki tud mondani olyan honlapot, ami megoldást kínál a fenti problémára?

2007-01-01

Nyúl-Tényő-Győrújbarát túra az év végén

nyúli pincesor

Tavaly is voltunk. Idén is kiruccantunk a karácsonyi tespedtséget kikúrálandó december 30-án a természetbe. Okulva a tavalyi behavazott túra tapasztalataiból most nem raktuk olyan magasra a lécet. Bár most nem havaztunk be, viszont a fagyos földdel azért itt-ott meggyűlt a bajunk.

Kezdtük ott, hogy kibuszoztunk a nyúli templomig. Míg álltunk a vasúti kereszteződésnél Szabadhegyen a 20-as kocsma újra bebizonyította, hogy az a környék a város egy másik dimenziójában létezik. A kocsma előtt egy lebökött disznó hevert egy kézikocsin, kockás lepedőbe bugyolálva. A csomagra egy kisgyerek vigyázott. Majd kijött a kocsmából a nagypapa, aki a hús hazahúzása közben megszomjazott. A lélekmelegítő elfogyasztása után tovább indultak hármasban Adyváros felé...


sokoró

A túra útvonala nem volt megterhelő, annak ellenére, hogy a fagyott földön jó nagyokat lehet esni, főleg, ha felfelé kaptat az ember. A délelőtt kisütő nap (lásd Pósa Viktor fotóin) pedig tavaszi hangulatúvá varázsolta a Sokorót. Ezt a hangulatot érezhette meg néhány növény mert idejekorán rügyezni kezdtek.

Szóval az útvonal:
Nyúl, templom - Szurdik - Kilátó - Tényő, Árpád kút - Tényő, Dombi és fiai panzió - Bartus-völgy - Győrújbarát

bartus-völgy

Néhány új dolog, amire rádöbbentünk a túra alatt, azon túl, hogy a velünk túrázóktól teljes felvilágosítást kaptunk a nagyipari tojástetrmelés és export mikéntjéről:

- Tölgyfa kizárólag a védett részeken van a Sokorón, a többi helyen úgy kivágták, mint a pinty. Helyette mindenhol értéktelen akácerdő van.
- Győrújbaráton mindenkinek van motoros fűrésze. Gyújtósért a helyiek a közeli erdőt dézsmálják. Összefogással hoznak egy ZIL-t, amivel be lehet menni az erdőbe. A kitermelt fát pedig az erdő határában elosztják egymás között. Aztán ki-ki hazaindul az utánfotós Corsájával.
- Dombiék szeretnének részesülni a Győrben felfutó turizmusból.
- Az Árpád-kút kifolyó nyilása olyan idétlenül van megszerkesztve, hogy inni lehetetlen, de még üveget tölteni is csak bajosan lehetséges.
- A Sokoró turistatérkép úgy sz@r ahogy van. A Bartus-völgy gyakorlatilag járhatatlan, olyan sűrű akácerdő nőtte be.

bartus-völgy