Új lap a piacon

Volt már hetilap meg havilap kezdeményezés városunkban jópár. A mindent uraló Kisalföld mellett viszont nehéz. Két életképes megoldás létezett eddig. Vagy egy országos hálózat részeként helyi mutációt ad ki valaki (Koktél) vagy az önkormányzat csecsén függve osztja behatároltan az észt (Győri Hét). Az újságíró gárda pedig ha lehet még kisebb körben mozog. A három fent említett médium körül zsonganak többnyire. Most a nagyvállalatok belső újságjairól nem írok, mert az egy más tészta, bár itt is van átfedés.
Két hónapja új kezdeményezés ütötte fel a fejét ezen a behatárolt terepen. A neve: Korzó, és azt mondja magáról, hogy Győri Társasági Magazin. Havilap ez kérem szépen és még honlapja is van. Az egészen száraz Győri Hét mellett rendkívül frissnek tűnik, ráadásul a készítők átlagéletkora is jócskán az imént említett hetilap gárdájának átlagéletkora alatt marad, úgyogy a felvetett témák is fiatalosak, színesek (bár a helyi sztár DJ magánélete annyira nem érdekel, bevallom őszintén).
Az első két szám alapján elmondható, ami az újonnan induló magazinokról általában: a lehető összes tördelési és DTP hibát elkövették, amitől bájosan kaotikus lett a külcsín. (A második már letisztultabb lett. Azt is megtudtam, hogy az etalon a Hamu és Gyémánt. No, azért még tekerni kell egy kicsit.)

Kívánok sok sikert az alkotóknak. No meg elég témát. Mert ez ugye kisváros, ahol mindenből kábé egy van. Exkluzív belső fotóhelyszínként például a Big Ben. Helyi celebnek meg Szakács Imre és a felesége.

A VEKE rendet csinál Győrben is?

Ránkférne. Pesten gatyába rázták a BKV-t. Volt nagy ribillió. Azóta működőképes éjszakai menetrend van többek között. Győr kisebb, de a szocialista időszakból rögzült ügymenet és hatásfok ugyanaz, mint a fővárosban.

Itt a közelményük:

Új menetrend? Nem erről volt szó!

2007. június 17-től a Kisalföld Volán Zrt. (KV) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának jóváhagyásával új menetrendet vezetett be a város területén. A KV arra hivatkozik, hogy ez az új menetrend egyesületünk tanulmányán alapul. Egyesületünk (VEKE) idén januárban az Önkormányzat megbízásából valóban átfogó tanulmányban vizsgálta felül Győr vonal- és járatszerkezetét, ám a tanulmányban foglaltak köszönő viszonyban sincsenek azzal, amit a KV bevezetett. Tanulmányunk kivonata megtalálható weboldalunkon, sajnos a teljes tanulmány nyilvánosságra hozását az Önkormányzat Városépítési Irodája érthetetlen módon megtiltotta. Egyesületünk a részönkormányzatok többségével már áprilisban leegyeztette a javaslatokat és erről a polgármestert írásban tájékoztatta. Az ígéretek ellenére a tervezet közgyűlés elé vitelére nem került sor, ellenben a KV a "szokásos" módon benyújtott egy módosítást, melyet a jegyző érdemi vita nélkül aláírt. Az történik továbbra is, ami az elmúlt húsz évben: az átfogó hálózati átalakítás elmarad, a problémák kezelése bosszantó félmegoldásokkal történik. Különösen felháborító, hogy a KV egyesületünkre hivatkozik, amikor a velünk történő -- megígért -- egyeztetésre nem került sor.
Elhibázott a 7-es autóbusz útvonalának módosítása. Ugyan a 4-es vonal korábbi -- rendkívül pazarló -- közlekedési rendje nem tartható fenn tovább, a Szabadhegy önkormányzati képviselője által választott megoldás kifejezetten rossz. A virágpiaci végállomás áthelyezése a Révai Miklós utcába csak üzemviteli okból érthető, az utasok számára egyértelmű visszalépés. A Jereváni út déli részének megfosztása mindkét törzsvonalától szintén súlyos színvonalcsökkenést jelent, melyet az 5-ös és a 7-es busz sűrítése sem ellensúlyoz, így várhatóan jogos lakossági tiltakozást fog kiváltani. Ráadásul az 5-ös vonal járatsűrűsége bizonyos időszakokban aránytalanul magas az utasforgalomhoz képest, miközben sűrűbben lakott városrészekben ennél ritkábban járnak az autóbuszok.
Szabadhegy közösségi közlekedésének átalakításával tanulmányunk is foglalkozik, mi viszont nem szüntettünk meg fontos kapcsolatokat, sőt, éppen ellenkezőleg, bővítettük azokat. Egyesületünk javaslata a 2-es és a 7-es vonal kétirányú körjáratként történő összekötésével közvetlen kapcsolatot hoz létre Adyváros magja és a József Attila utca között, továbbá bekapcsolja a közösségi közlekedésbe a Szabadi utcai új lakótelepet. A racionalizálás során felszabaduló teljesítményt térben és időben arányosan osztjuk el a város teljes területén, teljes üzemidőben.
Sajnálatos, hogy az önkormányzatban nem jött létre közlekedéssel foglalkozó bizottság. A felmerülő kérdések megtárgyalására így nincs érdemi lehetőség, a képviselők érdektelenek, és szinte nem is találkoznak a tömegközlekedés problémáival.
Az utazóközönség számára sokkal magasabb szintű szolgáltatást lehetővé tevő, a város számára pedig még megtakarítást is hozó új hálózat terve hónapok óta készen áll. Kinek az érdeke nem foglalkozni vele?

Dobronyi Tamás, győri tagszervezet vezetője

Az egyesület által készített tanulmány innen letölthető.

Ami kell nekik: a nyilvánosság. Csak így tudták legyűrni a fővárosi mamutot is. Rajtunk ne múljon...

Múzeumok gyerekkel

Menjünk a gyerekkel múzeumba, mert az jó. Győr tele van jobbnál jobb múzeumokkal, amit egy nyitott, nem csupán Minimaxon nevelt, 4 éves gyerekkel is simán lehet látogatni úgy, hogy a szülő meg a gyerek is jól érzi magát. Főleg akkor, ha a kiskölök a csoportnyomás hatására mindenáron kardokat, lándzsákat, handzsárokat, halefeket, tőröket, muskétákat, pisztolyokat, ágyúkat akar látni, nekünk pedig eszünk ágában sincs felfegyerezni kínai fröccsöntött bizbaszokkal, meg igaz magyar faáruval (kard+pajzs kombó) mert azzal úgyis csak a vázát veri le otthon.
Akkor inkább a Xantus János Múzeum a Széchenyi téren, aminek a jogállása egészen vicces, hiszen a megye alá tartozik, viszont a város és történetének bemutatására törekszik. (Persze a város sokat nem támogatja őket. Ezt szóvá is tették azon a bizonyos nagy összeröffön, amin a leendő turisztikai stratégia előtapogatózós köldöknézegetését tartották a tornyosban.)
Szóval Xantus. Ezer éve nem voltam, úgyhogy engem is érdekelt, hogy mit tudnak kihozni az egyre szűkülő keretekből. Szombaton délelőtt mentünk. Az épületben senki, kizárólag a személyzet (kábé hat fő, nyugdíjas), akiket egy kicsit meg is ijesztettünk. Többször meg is kérdezték, hogy tényleg múzeumba jöttünk-e. Ezek szerint ez nem olyan jellemző. Mármint, hogy egy apa elviszi a fiát szombaton délelőtt kardokat nézni.
Mikor megtudták, hogy tényleg ide jöttünk, sőt szét is szeretnénk nézni, mindenki villámgyorsan elfoglalta a helyét. Ez azt jelentette, hogy az egyes termekben álltak fel, hogy időben kapcsolhassák a villanyokat fel meg le, mivel spórolni kell az energiával.
Igen ám, csak a gyerek olyan, hogy fel s alá rohangászik a puskák és a kétkezes kardok között, mert mindent meg kell nézni többször is. Ez meg ugye két külön kor, úgyhogy két külön terem, folyamatos villanykapcsolgatás. Le is fárasztottunk mindenkit. Plusz egy kontakthibás hédervári kastély makett is befigyelt, amit ötödszörre már én kezeltem, mert a hölgyek megunták.
Aztán alsó szint: Győr az államalapítás előtt. Avarok, rómaiak, gepidák, longobárdok, hunok, kelták, miegyéb. Látom ám, hogy ráadásul interaktív a kiállítás. Kis asztalokon kirakva a fogdozható replikák, braille-írásos magyarázattal. Gyerek berohan, bronzkardot és nyílcsúcsokat, kőkori baltát taperol nagy átéléssel, majd a római castrum makettjét (szintén braille-írásos feliratokkal) buherálja. És ekkor beindult az ősi teremőr-reflex:
-Miért piszkálja a gyerek ezeket?
-Nem azért vannak kitéve, hogy meg lehessen őket fogni?
-Igen, de csak vakoknak.
Nesze neked múzeumpedagógia...

Ugyanez pepitában a Családi Intézet Babakiállításán. Véletlenül mentünk be, mert a gyereknek vécére kellett mennie, de azonnal. Közben láttuk, hogy kiállítása van, plusz a cimborám, aki éppen jegyeket árult rá, terelt befelé, hogy milyen jó lesz. 16:50 volt az órámon. Odafent egy szekuricsi néni volt a teremőr, aki jöttünkre elkomorult és azonnal benyögte, hogy ugye nem maradunk sokáig, mert itt minden 17:00-kor zár. (A 17:00-ás záróra az ugye azt jelenti, hogy a teremőr 17:00-kor bezárja a kinti kaput, vagyis a kiállítás kábé tíz perccel előbb zár.) Mondtam neki, hogy nyugodjon meg, mert kábé öt percet maradunk. Ennek ellenére fél percenként jött, hogy kicsit siessünk, mert zárnak.
Nesze neked látógatóbarátság...

És végül egy jó példa:
Gyermekek Háza - Játékos fizikai kísérletek és hasonló érdekes dolgok. Hozzáértő, gyerekszerető, türelmes magyarázatok, érdekes kiállítási anyag. Nincs sietség, pedig itt is zárás előtt érkeztünk. A hangágyú meg egyenesen zseniális.

Van egyébként ötletem, hogy hogyan lehetne kevés pénzből feldobni a Xantust, úgy hogy a befektetettnél több pénzt generáljon, de azt majd egy másik írásban, vagy személyesen Perger Gyula igazgatónak.

Újra az éterben

Így jár az ember, ha az idejét állandóan külföldön tölti, aztán meg be kell pótolnia az összegyűlt feladatokat és állandóan a nyakán a leadási határidő. Nem ír blogot. Nem hagytuk abba, csak dolgoztunk mint az állat. Ez meg ugye csak hobbi. De most próbáljuk folytatni. Elsőként a hír: már nem csak az FM4 az egyetlen hallgatható rádió a régióban, amennyiben el kell távolodnunk a számítógéptől és a winamptól. A megújult Petőfi ugyanezt próbálja, csak pepitában. Még hiányoznak az angol műsorok és az ajánlók, de kialakul majd. Én szurkolok nekik. Persze mindenki őket támadja, hogy elkúrták, meg hogy hová lett a Kabarécsütörtök meg a körkapcsolás és a csudajó kulturális műsorok. Tegye a kezét a szívére mindenki! Hányszor hallgatta a Petőfit az elmúlt fél évben? De tényleg? Én utoljára akkor, amikor nem volt netem, sem tévém és nem akartam olvasni sem és már éppen lefekvéshez készülődve volt szabad fél órám. (Szerintem a Kabarécsütörtöknek meg úgyis találnak majd helyet, úgyhogy amiatt nem kell pampogni. Az volt az egyetlen hallgatott műsor. Tényleg, mi lesz akkor, ha nem csütörtökre rakják majd? Kabaréhétfő?)

És még valami: remélem a Magyar Rádióban eddig alkalmazott mikrofonérettség kritérium megmarad a műsorvezetőknél és nem lesz hallható mindenféle sivító hangú celeb vagy külföldi kuki a megújuló rádió új műsoraiban sem...

És még még valami: elolvastam rengeteg kommentárt pro és kontra. Ezek között állandóan feltűnő elemként volt jelen a "Miért kell még egy Rádió Café?" kezdetű gondolatmenet. Na akkor elmondom, azoknak, akik a fővárosban laknak. Próbáljatok meg a millió fővárosi adó hatókörzetén túl, netes rádiók nélkül nem megőrülni a szánalmas kínálattól, inkompetens műsorvezetőktől, bugyuta reklámblokkoktól. Ráadásul Győr kiemelten hátrányos helyzetben van, mert még közösségi rádiója sincsen. (Szegednek például van. Meg Szombathelynek is.)

Ui: A korábban megénekelt Gomb Rádió meg eddig bírta.