Baloghjóska

Annyi dolgom van, hogy az csuda, de ezt a könyvet meg kellett vennem (dedikáltam van bibi), és együltő helyemben ki kellett olvasnom. Egyrészt lokálpatrióta vagyok, úgyhogy minden érdekel, ami szeretett városomban történik, másrészt történész, úgyhogy az oral history stílusú múltidézés szintén közel áll hozzám. Balogh Józsefre lehet sok mindent mondani, de hogy jelentéktelen figurája lett volna Győr történelmének, azt nem. (A lett volna egy kicsit hülyén hangzik, elvégre továbbra is országgyűlési képviselője városunknak.)
Érdekes volt az ő szemszögéből látni azokat az eseményeket, amikről a sajtó nap-mint-nap cikkezett anno. A vicces az, hogy némelyik sztorit ismerem a másik oldal szemszögéből is, így még tanulságosabb, mivel úgy tűnik az igazságnak több oldala is létezhet párhuzamosan. De volt olyan sztori is, amit annakidején nem akartam elhinni másnak, de most újra megerősítést nyert.

Egy dolog világos lett számomra: nem sikerült bebizonyítania a város népének, hogy azért ment a garasoskodás annyi ideig, hogy a város fejlesztéseit anyagilag sínre tehessék hosszú távon. A nyilvánossággal valóban nem bánt jól ebből a szempontból.

A dramatizált jelenetek néha túlírtak, plusz a végén kiderül, hogy a bazmegolásokat kihúzta a mi Józsink. Egyszer vitatkoztam vele: valóban rondán beszél, ha akar. Szerintem maradhatott volna, az is hozzá tartozott, mint az öltöny alatt a kék pullóver.

Szeretnék látni a rendszerváltásról további visszaemlékezéseket is, amik reflektálnak a könyvben elhangzottakra: úgymint Bakóferi, Jungicsabi, Dézsidoktor, Schmidtdoktor, Hajóskapitány, Jancsópeti, Benkovichtisztelendő...