Újabb választási pletykák

Ma délután Szabó Joe (tényleg így hívják az MDF jelöltjét. Még a Fészekben is.) magyarázza a bizonyítványát a Fészek klubban. Mi meg megírjuk. De most a pletykák:

-Felmérések kimutatták, hogy Kovacsics mindkét nagy párt indulóját fenyegeti, annyira jól áll. (Én 30%-os támogatottságról hallottam.) El is indul nemsokára az úthenger, hogy a palit a pálya szélére tegyék. Rossz nyelvek szerint a szocik megdobnák egy alpolgármesteri poszttal. Na igen, de ahhoz valamelyik kompenzációs listára fel kellene kerülnie, úgyhogy át kell gyúrniuk a dolgot.

-A másik meglepetés Dr Schmidt "Szervuszkérlek-kezitcsókolom-mélytiszteletem" Péter, akinek bejött, hogy az elmúlt évben annyi mindent nyitott meg, adott át. Szintén jól áll a város lakói körében. Állítólag a Fidesz őt fogja megnyerni valahogy. Lehet, hogy Borkait lecserélik? Viktor úgyis azt mondta egyszer, hogy neki Győr nem prioritás, inkább a fix nyerő településekre akar koncentrálni.

-Elindult Dr Kun András honlapja. A készítők figyelembe vehették a korábban Molnár Csabánál eleresztett kritikákat, mert egészen pofásra sikeredett a dolog. Látszik azonban, hogy ez a netes jelenlét politikusainknál nem valami állandó dolog, hanem egy jön-a-választás-kéne-valami-de-gyorsan" magatartás része. Az oldal regisztrációs adatlapjából kiderült, hogy augusztusban kérték az engedélyt. És azóta hihetetlenül interaktív a tulajdonosa. Meg válaszol. Meg minden. Miért nem lehet ez a normális politikusi létezés része a két önkormányzati választás között is? Rejtély.

-A szociknak sikerült hihetetlenül poros programmal kirukkolniuk a Megyeháza előtti téren. Ezerszer vetített filmeket játszanak. (Ja, DVD-ről. A jogokat megvették?) Nulla közönség.
Tegnap viszont jó volt: Kraftwerk koncetrfelvétel ment délután ötkor. A program kezdete előtt. Természetesen abszolúte illegálisan. A technikusok ezzel szórakoztatták magukat. Meg engem.

busspotting

minden este 22.30-kor indul a buszkaraván a vidékiből. pilinszky plakátmagányát idézi, ahogy ezek a lomha behemótok ráérős eleganciával kanyarodnak ki egymás után a járdaszigetek közül. s egyre csak jönnek. egyre jönnek. rengeteg.

a jelenség egy haikura ragadtat:

esténként indul
útjára a nagy kígyó.
magánykaraván.

Cikk az Indexen

"Nem mi alakítjuk ki az utcákat sem, hanem kisstílű politikai játszmák után születő, elbaszott rendezési tervek."

Erdőalja 25

Majdnem egy év telt el a legutolsó teljesítménytúrám óta. Most Magyarország és a legutóbb írt programajánó helyszíne, Bakonyszentlászló volt a hirtelen szervezett kiruccanás végcélja.

Utazás
A szervezők -a mögöttük álló szervezet kiléte mindvégig jótékony homályban maradt és ezt a problémát az általuk kiosztott papírok sem orvosolták- külön kitértek arra, hogy amennyiben tehetjük vonattal érkezzünk a helyszínre, mert az környezettudtaos magatartás. Ebben nem volt hiba. A 6:58-as veszprémi viszonylattal mentünk. A bezárni kívánt vonalon kábé 15-en ülhettünk a három kocsiban, ebből négyen voltunk túrázók. (Visszafelé hasonló volt a helyzet, megspékelve vicces, tarhálós punkokkal, akik a győri állomáson leszállva elképedtek azon, hogy miért nem Veszprémben vannak.) Amúgy megnéztük a buszmenetrendet is, de az percre pontosan ugyanazokat az időpontokat tartalmazta. (Itt van a kutya elásva!) Amúgy a vonat a negyven kilométert több mint egy óra alatt teszi, meg egy hosszabb pipaszünettel Veszprémvarsányban. (Ha naponta kéne bejárnom, tuti megőrülnék ettől.)

Bakonyszentlászlón leszállva két dolgot figyelhetünk meg:
-A falu nagyon rendben van. Még a málladozó vasútállomást is rendben tartják.
-A vasútállomás a lehető legmesszebb van a falu központjától, ezzel együtt a túra kezdeteként megjelölt Eszterházy kastélytól. Ezt a problémát orvoslandó és az ottlakók kényelmét szem előtt tartva a népesebb járatokhoz buszt indít az előrelátó önkormányzat. Hétvégén ez nem él, úgyhogy bejárattuk a lábunkat.

Indulás
A szervezők késtek, a helyiek pedig nem tudtak semmiről, úgyhogy a kábé ötven induló tanácstalanul járkált fel és alá. Aztán berobbant egy fiatal srác mountain bikeon, bocsánatot kért, majd megkérdezte, hogy ki ismeri a környéket, mert a túraútvonalt nem járta be és lehet, hogy egyes részek teljességgel járhatatlanok. (Többen csendben morgolódni kezdtek.) Fél órás késésel azért elindult a társaság. Ekkor még úgy hittük, hogy elérhetjük a délután négy után induló vonatot, ha a hét órás versenyidőt picit előbb teljesítjük, de ahogy telt a nap rájöttünk, hogy pont ez a fél óra kellett volna a sikerhez. Útvonal: Bakonyszentlászló - Ősfenyves - Fenyőfő bevezető út - Pápa-látó kő - Kopasz-hegy - Cuha-völgy - Vinnye - Ördög rét - Bakonyszentlászló

Túra
Jó hangulat, meleg idő, vicces társaság, néhol vendégmarasztaló sár. Újra volt időm elgondolkodni azon, hogy az ilyen túrákon négy típusa figyelhető meg a résztvevőknek.
Military man: Surranóba tömött nadrág és komplett amerikai avagy magyar katonai felszerelés. Rosszabb esetben kettő vagy három nemzet hadrendjének hacukája összeválogatva.
Újonc:Nem nagyon van képben, úgyhogy képes a legnagyobb eső után is gyöngyvászon sportcipőben megjelenni, majd az első pár kilométer után rádöbben, hogy nem a legmegfelelőbb szerkóban érkezett és a tömött hátizsákja valószínűleg hátráltatni fogja.
Old timer:
A régi idők túrázója. Még Rockenbauer Pállal együtt kezdte. Örökké működő gojzer-varrott bőrbakancs, túrabot, vászonnadrág, kötött pulóver, cseh vagy ndk-s hátizsák. Valójában minden utat végigjárt már ötször, úgyhogy csak nosztalgiázik.
Technikás:Legújabb lélegző cuccok, Gore-tex, Vibram, Helox, GPS, kamásli, camelback, mindenféle övre és zsákra akasztható túrakütyü.

A túra szervezői azt írták, hogy olyan útvonalat próbáltak összedobni, hogy a Bakony rejtett szépségeit is megcsodálhassák az indulók. Gondolom ezt a 45 km-es Bakonyalja túrára értették, mert a miénk, a néhány jelzetlen útszakasztól eltekintve, a leghardcoreabb, hétvégéken győriek tömegei által megszállt túristahelyeken vezetett keresztül. (Sebaj, elnosztalgiáztam a szeszgyári üdülőben eltöltött gyermekkori nyaraimon és teleimen.)
Az érdekességet az adta, hogy bár egyszerre indult a csapat, gyakorlatilag a második pont után (Pápa-látó kő), ahová a pontember nem ért fel (eltörött a kerékpárján a hajtókar) mindenki másfelé indult hála a jól működő Bakony térképeknek. Megtudtam, hogy túl sok a fontos felsővezető a térségben működő vadásztársaságokban, úgyhogy nem érdekük a fejlesztés. A sok tusrista csak zavarná a puffogtatást. A fontosabb utakon kívül nem valami jó az infrastruktúra, az eltévedés garantálható. Mi is így jártunk többször is. A Kopasz-hegyen például sima ügy eltévedni. De sebaj, így legalább elbeszélgethettünk egy helyivel, akitől több fontos információt is megtudtunk:
-Az erdészet nem megy, egy csomó embert kirúgtak (többek között őt is)
-Már nem lehet olyan jól gombászni, mint tíz éve (kevesebb a gomba)
-A helyiek is sajnálják, hogy Porván bezárt a kocsma a vasút mellett (a fenyőket viszont jogosan vágták ki, tényleg betegek voltak)
-A Kopasz-hegy oldalában lévő kisház folymatosan gazdát cserél, de idegenek rendszeresen feltörik vagy felgyújtják.

Kis eltévedésünk után egy huszáros vágással nyílegyenesen jutottunk le a Cuha patak völgyébe, ahol a vasútvonal is található. 1896-ban a Milleneum évében adták át a vonalat és tényleg csodás helyen megy keresztül. A Cuha-völgy a szokásos hétvégi képét mutatta, kábé a Pilisnek megfelelő turista per négyzetméter aránnyal. Az Ördög-réten viszont egészen kevés motoros és autós volt, amitől a hely meglepően nyugodtnak tűnt.
Innen már csak egy ugrás a végcél, Bakonyszentlászló. A falu közelségét az erdőben egyre gyakrabban feltűnő illegális szemétlerakó helyek és a nagyszámú őrült motoros jelezte.

A vonatot sikeresen lekéstük, úgyhogy volt szerencsénk végignézni a falunap délutáni programját. (A győri illetőségű Hellokids-et már a hegyen is jól hallottuk, mintha egy hangos táskarádióval a kezünkben trappoltuk volna végig az utolsó pár kilométert.)
Az egészben az volt a jó, hogy saját anyagból építkeztek, mindenki bemutathatta, hogy mit tud. Volt repperfellpés, tánccsoport, énekkar, trombitások miegyéb.
Ezen kívül a 180 Ft-os csapolt Kozel és a 30 centiméter átmérőjű mexikói pizza érdemel még említést.

Helyi média - nagy igazságok

Itt a link Bajnai Zsolt Magyar Narancsban megjelent írásáshoz, amiből kiderül, hogy miért nem fog kiderülni semmi sem az önkormányzati választásokra készülők programjából. Ha csak azt számolom, hogy a 8 polgármester-jelölt is alig fér el a lapokon, akkor a hozzájuk kapcsolódó 21 választókörzet jelöltje már végképp lecsúszik a szereplésről. Belegondoltam, hogy akkor nem is kell program, meg észérvek, mert úgysem menne át. Szűk a keresztmetszet. A Győri Hét próbálkozik, hetente tematikus kérdéssel bombázza a polgármester-jelölteket. De valljuk be őszintén: 1300 karakterben nem nagyon lehet érdemben beszélni a város ügyeiről.

Győrben vagyunk - Jó, de hol? XXIII.

És akkor folytatjuk. Az előző feladvány megfejtése: a Deák Ferenc Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola mellett álló kis medencénél áll egy szobor. Na az. Hátulról fényképezve. Ebben a medencében már régen láttunk amúgy vizet. Szük Ödönért kiált e tény!

Győrben vagyunk - Jó de hol?

Folytatnánk kicsiny, interaktív városrészlet-felismerő játékunkat. De mielőtt belőnénk az első kitalálandó képet a blogspotra, összeszedtük, ami eddig volt. (Trepljovot meg megkérjük, hogy ha van ideje, akkor implementáljon egy googlemaps fícsört is ide, hogy visszakereshetőek legyenek a helyek.)
Akkor szép sorban az eddigi 22 feladvány linkekkel:
1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, , 21, 22

Programajánló a hétvégére

Először szervezik meg a Bakonylaja 45 és Erdőalja 25 teljesítménytúrákat. Az érdekességük az, hogy az eddigi bakonyi teljesítménytúrák útvonalaitól távolabb eső részeken vezet keresztül. Indulás Bakonyszentlászlóról, érkezés ugyanide. Ráadásul a dolgot rászervezték a falunapra, úgyhogy a vonat indulásáig íjászkodhatunk, meg sörözhetünk doszt.

További infó itt.

Kovacsics a Fészekben

Ott voltunk, kérdeztünk. A végeredmény? Csendes fejcsóválás. A marketingtrükkökkel felturbózott kampányember a sok okos és gazdag (avagy mindkettő) ember között nem volt túlságosan meggyőző. Ahogy elnéztem, egyik-másik megnyilatkozásakor a klub tagjai csendben lesütötték szemüket. Ráférne egy kis retorikai továbbképzés, mert néha akkora hülyeségeket beszélt, hogy ihaj. Például fogalma sincs arról, hogy mi az az Autopolis. Azért ez elég gáz, mivel a város uniós nagyberuházásait és a hozzá kapcsolódó regionális fejlesztési koncepciót takarja az elkövetkező gazdasági ciklusokban. A hosszadalmas beszélgetésből pár dolog, ami kiemelhető és nem mellébeszélés:

• Egy csomó mindenről van hatátozott véleménye, programja azonban nem. Majd ha hatalomra kerül, akkor szakértőket bevonva alakítja ki a város programját. Rögtön ki is osztott jópár posztot az asztalnál ülők között


• A városi villamos hülyeség, mert drága


• A belvárosi boltosok szervezkedése üdvözlendő, de hülyeség. Amúgy meg a Belvárosnak komplex jövőképet kell adni és úgy fejleszteni.


• A városi tulajdonú cégek racionalizálásával megteremthetőek azok a pénzforrások, amikből további fejlesztések indíthatóak


• Az Audi is fizessen iparűzési adót


• Jobb városmarketinget, nagyobb szerepet a turizmusnak

Még azt is megtudtuk, hogy a kampányára több mint 30 misit költ, a Fideszhez pedig azért dörgölőzött, mert úgy gondolta, hogy ezzel a hátszéllel könnyebben lehet polgármester.

Alkudj dörzsiszivacsra!

Ettől eldobtam az agyam. A Belvárosban a Czuczor utcában van egy kis kütyüszaküzlet (minden, ami a konyhához meg a lakásszépítéshez kell) szemben a Komédiással. Előtte kis tábla az alábbi felirattal:
Nálunk kötelező alkudni augusztus 1-e és 31-e között!
És tényleg. Az üzletvezető hölgy elvárja, hogy alkudjunk a megvásárolni kívánt holmi árából. Mennyivel viccesebb, mintha azt írta volna ki, hogy AKCIÓ 10%? Kicsit a Brian élete jutott eszembe, ahol szintén kötelező volt alkudni, még akkor is, ha az ember nem akart...

Arany Szarvas Fogadó vagy Captain Drake's Pub

Győrben fél tizenegykor éttermet találni még nyitva lehet, konyhát már nehezebb. A Katalin kert éjfélig tartó nyitvatartással hitegetett weboldalán, így zárt kapuinál indult a kincskeresés. Adta magát a szomszédos Várkapu vendéglő, aminek terasza nagyon hangulatos volt, ám a főszakács már durmolt. Innen a John Bull Pub felé vettük az irányt, ahol már le sem ültünk, hanem az egyik pincérnél érdeklődtünk, aki nagyon készségesen utánakérdezett, ám szomorú: csak sörkorcsolyákat tudott felajánlani éhségünk csillapítására. Amikor segítségét kértem, a Captain Drake-et ajánlotta, hogy hátha. Bevallom, nem sok esélyt adtam a dolognak, de gondoltam szép környezetben elfogyasztunk valami frissítőt és jobb híján eszünk majd a patkányburgeresnél valamit.
Nos, a meglepetés orbitális volt. Sorolom: gyönyörű hely, gönyörű bútorok, gyertyafény, szépen nyírt sövény, tisztaság. A pincér pokerarccal vette tudomásul kérésünket, és miután konzultált a konyhával és kihozta a száz oldalas étlapot, csak annyit kért, hogy lehetőleg valami sültet kérjünk. Kb. öt perc keresgélés után állt asztalunk mellé és udvariasan siettette a választást. Egy borjú ragú levest és egy rántott sajtot kértünk 3 hosszúlépés kíséretében. Kettőt sikerült kortyolnunk a fröccsből, amikor már érkezett és vacsoránk. Fenséges ízek, laktató adagok normális áron.
Azt már másoktól hallottam, hogy hétköznap kiváló menüzős hely.

Kun András, eminens

A Kun Andrást népszerűsítő Győri jövő ravasz húzással rántotta le a leplet a többi polgármester jelöltről, mintegy bemutatva, mennyire önző, empátival nem rendelkező, szívtelen bunkók. A hátsó oldalon, a játék mellett...na várjunk csak, a játék. Egy 4 fele vágott képet kell kisollóval kivágni, összerakni és felragasztani egy levelezőlapra. Tehát ez mellett a következő írás (emlékezetből idézem): előző heti felhívásunkra, miszerint a polgármester jelöltek küldjenek fotót nyaralásukról, egyedül Kun Andrást reagált. És tényleg: ott a fotó feleségestül, unokástul. Hát hogy mennyire paraszt a többi jelölt! A rivális MSZP kampánylapja felkínál egy ilyen csodálatos lehetőséget, ők meg beleszarnak? Ezekután nem felejtem el, hogy András ilyen egyenes és őszinte ember és megígérem, hogy ezt latba vetem majd az ikszelés előtt is.

Piskóta szexuális utalásokkal

Tudjuk, hogy már nem a miénk. A polgármester és a Győri Mikulás is megtámadta. Dobálták a francia joghurtot a szemétkosárba nagy bőszen. Aztán csönd lett. Néma csönd. Én meg már terveket is láttam arról, hogy mi is legyen végre a telken, ha a franciák végképp lehúzzák a függönyt. Egyetemi kampusz? Múzeum? Generációk háza? Mindegy, most nem erről szeretnék írni. Hanem arról, hogy újabb édességet hoztak ki a Győri név alatt. A kismackó emblémáját turbósítva és az amúgy kekszként funkcionáló Győri Édes neve alatt hozták ki a francia gyárakban készülő új csodafegyvert: a Győri Édes Kishajót. Ezzel gyakorlatilag két dolgot értek el. Egyrészt feltalálták a meleg vizet, amikor sima lekváros piskótával próbálják etetni a magyar gyerekeket, másrészt félreértehetlen szexuális utalásokkal próbálják rávenni a sedült férfi lakosságot, hogy vegye és egye a dolgot. Én nem értem a franciákat. (Már a Sziegeten sem értettem őket.)

Jönnek a rómaiak!

Ezek nem igaziak, csak úgy tesznek. A regensburgi egyetem ókortanszéke szervezte azt a kirándulást, aminek keretében Regensburgtól Budapestig jut el 30 egyetemista a régi római határ,a limes mentén. Jó, de hogy? Mert ebben van a csavar. Egy Regina névre keresztelt lusor navis típusú hadihajón, amit evezőkkel hajt előre a társaság a Dunán. A hajót eredeti alapanyagokból, eredeti ókori módszerekkel készítették. A projekt egy közös magyar-német projekt eredménye, aminek keretében 735 folyamkilométeren keresztül próbálják bebizonyítani azt, hogy Európa keleti és nyugati fele gyakorlatilag a kezdetektől fogva összetartozik. A turné a következő helyszíneken utolérhető (vagyis a parton megtekinthető a hajó, a legénységet pedig meghívhatjuk egy sörre a helyi kricsmibe):

• 28.08.: Carnuntum/Petronell – (kb. 40 fkm) - Kisbodajk


• 29.08.: Kibodajk – (kb. 45 fkm)- Nagybajcs


• 30.08.: Nagybajcs- (kb. 40 fkm)- Brigetio/Komárom


• 31.08.: Brigetio/Komárom – (kb. 50 fkm)- Esztergom


• 01.09.: Esztergom – (kb. 38 fkm) - Tahitófalu


• 02.09.: Tahitófalu – (kb. 30 fkm) - Aquincum/Budapest

Budapesten három napot állnak, az Aquincum Múzeum pedig látványos programokat szervez a tiszteletükre.

És hogy nem a levegőbe beszélünk itt van a Közép-Bajor Hírharsona tudósítása az indulásról.

Update: Azt hiszem, hogy megnyertük a hírversenyt. De azért belinkelnénk a Népszabi cikkét, mert ők meg sokkal alaposabbak voltak.

Kovacsics a Fészekben

Kaptunk meghívót a Fészek Klubba, ahol Kovacsics oszthatja az észt az egybegyűlt potentátoknak pár órán keresztül. Van néhány jó kérdés a tarsolyunkban és nem félünk feltenni őket...

Nem voltunk - Szigeteltünk

Nem voltunk, mert a Szigeten lógattuk a lábunkat és szórakoztunk egy hétig. Több győrivel elgondolkodtunk azon, hogy a fiatalok irányába nyitni képtelen városunk nyugodtan csinálhatna Győr sátrat valamelyik nyári fesztiválon, ha már saját, fiatalos fesztiválja nincs. Fröccsöt - éppen serdülő fiatal lánykák magyarázták el nekünk, hogy miért jobb viceházmesterrel billegni a fesztiválon, mint egy pofa sörrel- meg ecetes halat lehetne nyomni, miközben győri illetőségű zenekarok zúznának a színpadon, délelőtt pedig a győri felsőoktatási intézmények kapacitálnák a 18 éves végzősöket, hogy jöjjenek hozzájuk tanulni. Győri lakcímkártyával pedig mindenféle akcióban lehetne részt venni. A város ugyanolyan termék, mint a mobiltelefon, vagy éppen az a most megnevezni nem kívánt szar kolbászka, amiből volt szerencsénk több kilónyi ingyenes
termékmintát elnyomni az egy hét alatt. Egy kakaskukorékoló verseny például idétlen a
város főterén a Szigeten viszont napi hírtéma lehet a csokibírkózás mellett. El is képzeltem, ahogy a minden férfi titkos szerelme, a Hír TV anyukája, Borbás Marcsa főidőben kukorékol, majd vihogva bemondja, hogy ez echte győri vircsaft.

szendvicsember

most fizetik ki a szendvicsembert a netkávézóban, ahol vagyok.
pár órája ment el, most jött meg.

Tarifák

 2000, 3000, 5000. Hát ez meg micsoda? Ennyi Forintért vásárolják fel a polgármesteri kopogtatócédulákat szerte a városban...

A Frigyes laktanya botránykövei

A Frigyes laktanya városunk egyik szégyenfoltja. Ebben mindenki egyetért. Abban viszont nagy a széthúzás -inkább koncepciótlanság- hogy mit is kezdjen a város az egyik legjobb helyen lévő, legtöbbet érő telkével. Az orosz hadsereg győri kivonulása óta eltelt több mint másfél évtizedben nem sok változás történt. Befektetők jöttek-mentek, az önkormányzat tesze-toszán viselkedett, a műemlékvédelem pedig kerek-perec megmondta, hogy mit lehet és mit nem. Az első adományozás az Universitas - Győr Alapítványnak történt 1995-ben. Az önkormányzat pénz helyett ingatlant ajánlott fel nekik. Igen ám, de nekik pénzre lett volna szükségük, hogy tető alá hozhassák minél előbb az egyetemet, úgyhogy továbbadták a területet a rajta álló házakkal együtt pár hónapon belül a Mischek Hungária Építő Kft-nek. Azóta osztrák vagy német tulajdonosok kezén jár-kel a dolog. Mischek úr kivárt, hátha összedől és húzhatta volna fel a lakóparkját. Nem jött össze, mivel az épületekkel szerkezetileg semmi baj sincsen. (Itt is van egy kisebb háború, mivel az azonnali hasznosításban érdekelt csoportok építészei és statikusai rendre azt állítják, hogy menthetetlen, a műemlékesek és Winkler Gábor pedig azt, hogy semmi bajuk.)

Majd jött egy igazi szerencselovag, Bertold Riehl, aki óriási tervekkel vette át a projektet a közben szépen lassan tönkremenő Mischektől, anélkül, hogy megvette volna a területet. (Riehlről csak annyit: a gugli kizárólag a győri ügylet kapcsán ismeri.) A vidéki buszpályaudvar áthelyezésével és a táblabíróság felépítésével szerette volna lefolytatni a beépítést. (Magyarul: buszpályaudvar helyén egy óriási bevásárlóközpont, a lebontott épületek helyén pedig buszpályaudvar, a vasút és busz között ingázó tömegből pedig kereskedelmileg facsarható ki haszon.) Riehl két évig húzta a mézesmadzsagot az önkori orra előtt, majd lelécelt. Közben persze senki egy kanyi vasat nem költött állagmegóvásra. Már ekkor is felmerült, hogy egy modern épület megbontaná a régi épületek által kialakított összképet. Német Ivánt idézném a Riehl-féle ötletről:

„ Építészeti szempontból nagy feszültség van a modern multifunkcionális központ és a laktanya között, az előbbi mérete miatt. Szerencsésebb lenne, ha a műemlék épületeknek a központ programjának csökkentése árán nagyobb tere maradna a vasút felől."

Szintén modern épület épülne, az új tulajdonos, Michael Leier tervei szerint a területen. Leier már felújította a tiszti kaszinó épületét, de a további munkák elvégzését két épület eldózerolásáshoz kötötte. Persze a műemlékesek csak a fejüket csóválták. Most az önjelölt civil polgármester sietett a befektető segítségére, aki a győri polgárokkal bontatná le a szerinte felesleges épületeket. Gratulálunk ehhez az egészen populista ötlethez. A településtervezés általános elvei között ugyanis az első az additivitás, ami azt jelenti, hogy az új terveknek a már meglévő alapokon kell nyugodnia, azokat kell továbbgondolni. Az alapot pedig a település történelmi múltjából fakadó kulturális miliője, szerkezete, beépítettsége  jelenti. Ezt vágná keresztül a két épület lerombolása és ezért nem hajlandóak engedni a műemlékesek. De inkább idézném Winkler Gábort, aki a terület jó ismerője, nemzetközileg elismert szakember.

"Győr város polgárai másfél évtizede kitüntető figyelemmel kísérik a város szívében elhelyezkedő reprezentatív városépítészeti együttes, a Frigyes-laktanya jövőjét. Az együttest alkotó hat legjellegzetesebb épület hosszú évek óta műemléki védettség alatt áll. A győriek többségének óhaja az, hogy eredeti formájában újuljon meg a város fontos építészeti emléke. Természetesen azzal is egyetértenek, hogy a terület új épületekkel is gazdagodjon. A telek minden bizonnyal Győr legértékesebb telke, közel a Belvároshoz, a vasúthoz, az autóbusz-pályaudvarhoz. A terület a rajta álló épületekkel együtt a Leier-csoport tulajdona. A győriek örömére a tiszti kaszinó a tulajdonosoknak köszönhetően példás formában megújult már: monumentális tömege ismét egyik legszebb dísze a győri városképnek.

A Frigyes-laktanya körül az utóbbi hetekben ismét fellángolt a vita, a tulajdonosok ugyanis a védelem alatt álló volt fegyverraktárt és fogdát bontani szeretnék. A műemlékesek – látszólag rossz állapotuk ellenére is – ragaszkodnak ezen védelem alatt álló épületek megtartásához. A győriek közül sokan értetlenül figyelik az eseményeket és nem értenek egyet a műemlékesek látszólagos „vaskalaposságával”.

Ahhoz, hogy Győr város polgárai világosan megítélhessék a helyzetet, teljes körű tájékoztatásukra lenne szükség. Mivel ez a mai napig nem történt meg, megpróbáljuk e hiányt pótolni. A műemlékesek egyik legfontosabb indoka, hogy az együttes nem csupán az egyes épületek egyedi értéke, hanem az épületek együttesének példás harmóniája alapján kapott védettséget. A fogda saroképülete önmagában nem nagy épület, de földszintes-emeletes tömegével ideális csuklópontot képez, elegánsan „átfordítja” az északi, legénységi laktanya tömegét a délebbre elhelyezkedő tiszti kaszinó irányában. Nem csoda, ha a legtöbb egykori levelezőlap, régi fényképfelvétel éppen a Baross hídnak erről a pontjáról készült. Az egykori tömlöc tehát kulcsszerepet játszik Nádorváros kapujában.

A fegyverraktár leégett fedélszékével egyelőre vigasztalan képet mutat, de tetőszerkezete minden további nélkül helyreállítható. Ezzel szemben belső szerkezetei – öntöttvas oszlopokkal alátámasztott, monumentális, egységes belső terei – sértetlenül és stabilan állnak. Ezek látványa, egységes térhatása megigézi az ide látogatókat. Az épület acélvázas szerkezete a 19. század mérnöképítészetének legbecsesebb győri dokumentuma.

Nádorváros kapujának jövője szempontjából ugyanakkor nem elhanyagolható az sem, hogy hogyan alakul az együttes összképe, hol és mekkora épületekkel egészítik ki a meglévők kompozícióját. Elsősorban az érdekelheti a győrieket, hogy mi történik az üresen álló területekkel és az 1950-es években épült, bontásra váró lapostetős épület helyén felszabaduló területtel.

A Frigyes-laktanya rekonstrukciójára, a meglévő épületek kiegészítésére két terv is készült, ezek egyikét jó egy éve sajtótájékoztatón ismertették tervezői. Amikor az épületek tulajdonosa, a Leier-csoport arra hivatkozik, hogy a tömlöcépület „a legrosszabb helyen van a terveik szempontjából”, ez azt jelenti, hogy elfoglalja a helyet az ide tervezett nagy tömegű, kocka formájú új épületóriás elől. A lőszerraktár helyét is teljesen be kívánják építeni, e terv megvalósulásának áll útjában a becses épület. A győrieknek tehát világosan kell látniuk, hogy a tulajdonosok azért szorgalmazzák a két vitatott épület bontását, mert ezek helyén új épületeket akarnak emelni, olyan léptékű házakat, melyek megtörik az együttes történeti harmóniáját és Győr városképét.

A világon mindenki egyetért abban, hogy a múlt emlékeit csak fejlesztéssel lehet életben tartani. Ugyanakkor a múlt emlékeinek megsemmisítése a települések, városrészek arculatának elvesztéséhez vezet. A befektetők, városrendezők és építészek közös felelőssége, hogy a megtartandó és újonnan épülő létesítmények között a megfelelő arányokat megtalálják és ezzel a meglévő harmóniát megőrizzék. Itt a magánérdekek és a közösség, a város lakóinak érdekei gyakran összeütközésbe kerülnek. A Frigyes-laktanya esetében a tulajdonosok érdeke a terület lehető legteljesebb kihasználása, mondhatnánk kiuzsorázása. Győr közösségének érdeke ezzel szemben az, hogy az újonnan létesítendő épületrészek ne kerekedjenek a meglévők fölé, hogy a szépen helyreállított tiszti épület ne törpüljön el a mellette felhúzott modern épületkockák hatalmas tömegei között. Ezért is szükség van a két kisebb épület, a sarkon álló fogda és a fegyverraktár gondos megőrzésére és megújítására."

Az egészben az a szomorú, hogy a város vezetésének fogalma sincs
arról, hogy milyen funkciót kellene adni a város ezen részének. Össze-vissza próbálkoznak már évek óta, de csak nem akar összejönni. Több évig dolgoztam műemlékben (7 hektár, nem kicsi), ahol pont annak hasznosítása volt az elsődleges szempont a felújítás mellett, hogy idővel rentábilis legyen és kitermelje a fenntartás költégeit. 25 éves tervvel rendelkezett a csapat, ahol minden centiméternek előre meghatározott funkciója volt. És azt is tudták, hogy némely fejlesztés csak magántőke bevonásával vihető végig. De egyszer sem merült fel, hogy a magántőke megmondhatta volna, hogy milyen funkciót hova akar telepíteni, mivel ez nem volt az alku tárgya. A felújítás pedig szépen rendben haladt előre.

Újabb levél, amit nem mi írtunk, de akár...

Összeállt végre a névsor. Talán ez lesz az a város, ahol a polgármester-jelöltek kiteszik szinte a teljes közgyûlést. Ez az a város, ahol mindenki ért a városvezetéshez, ahol mindenki tudja nekünk mitõl is lesz jó dolgunk, azaz mitõl is döglünk valójában. Próbálkoztunk hülye neveket adni a jelölteknek, de aztán annyira felszaporodtak, hogy csak Kín András, Birkai Zsolt és Lopacsics Imre elnevezésekig jutotunk. Dehát, ahogy a Gyõr-online "objektív" felmérésõbõl is látszott, õk hárman lesznek a befutók, akár szeretnénk, akár nem. Vegyük végig a nagy augusztusi lehülésben, mitõl is jut Gyõr egyrõl a kettõre, azaz miért nem került még mindig elõ az a bûvös két betû egyik képzettebbvagyokmintamásik jelölt szájából. EU. EUsebio, EUfória, EUtanázia. Ja, nem. Európai Unió! Vajon hogyan nem sikerült eddig kimondani ezt a szót úgy, hogy értse is ez a gyõri nép. Dujuszpíkenglis? Nótenksz! Kedves Polgármesterjelöltjeink! Kérem önöket, mielõtt újabb ordenáré városérttevõ akciójukat a nagy nyilvánosság elé tárnák, klikkeljenek már az EU hivatalos honlapjára, azon megtalálják a magyar nyelvû részt is. Aztán mielõtt újra kinyitnák a szájukat, olvasgassák el csak úgy találomra, mit is jelent a regionalizmus, önkormányzatiság, fenntartható közlekedési rendszer, ifjúságpolitika, európai öntudat, illetve azt kétszer, mit jelent a civil érdekérvényesítés, és úgy általában a civil, amit mostanában annyiszor a nyelvükre vesznek úgy igazán tudatlanul.

www.europa.eu.int

Hajrá! Folyt. köv.

Kaptunk levelet a korábban már megénekelt  I Love Sushi győri csapatától. Azt írták, hogy az érdeklődés hiánya miatt kénytelenek bezárni a bazárt.  Győrben győzött a rántottszelet és a paprikáscsirke a globalizáció felett. Azért egy kicsit sajnáljuk.

Az mindenkinek megvan, hogy este 19 óra előtt tíz perccel az összes Lipóti és Rárói pékség előtt kisebb tömeg gyülekezik, hogy egészkor a boltba betömörülve
féláron vásároljon össze mindent, amit lát?Aztán zárás előtt jönnek a homik, hogy lecsapjanak a megmaradt árutömegre? Ez a világ rendje. Akinek választék kell bármikor, az fizessen, aki erről részben lemond az olcsóbban kijön, akinek nincs pénze, azé az, ami másnak már
nem kell.

Így korán reggel egy kis tech mindenkinek. Levente még 
januárban végigböngészte a magyar megyeszékhelyek 
weboldalait és jól megírta a véleményét. 

Itt a hetedik! Mindannyiunk orvosa, a Szigetiek Baráti Körének zászlóshajója, a multitasking nagymestere, Dr Schmidt Péter is ringbe száll a polgármesteri címért Győr városában. Rossz nyelvek szerint a függetlenségére oly büszke
Doktor Úr a jelenlegi polgármester leghűségesebb famulusa: 
ellenvélemény, kritika nem hangzott el még a szájából. Akkor miért tesz be a Baloghjóska utódjának kikiáltott Dr Kunnak? Nem tesz be, inkább segíti azzal hogy még jobban megosztja a jobboldalt. Divide et Impera. Jól kitalálták ezt a rómaiak anno. A még rosszabb nyelvek szerint Kovacsicsot is a baloldal pénzeli, hogy így vigyen be egy jobbost (gyomrost? ki tudja?) a népnemzeti konzervatív csapatnak. Az viszont tény, hogy a 
fürdőmester energiája és kampányhúzásai érdekesek, jól megtervezettek. (Nem csoda, felbérelte a majdnem polgármester-jelölt Jancsó Péter Pr menedzserét, Mónus Ágnest, pénz meg van doszt, lehet szórni két kézzel. Lesz itt minden, bírjukcsak követni. Romantik koncert, ingyenpörkölt, csecsemősimogatás, ingyenlovaglás, vattacukor. Panem et Circenses.  Hiába no, a rómaiak már mindent tudtak.
A jobboldal meg vakargatja a buksiját. Kifogyott a kassza és a vesztes választások után nem is töltődik fel újra, mert az országos győzelem esetén előnyt remélők most nem nyitogatják olyan hevesen a bugyellárist. Ennek örömére a Fidesz fekete-fehérbe ment át és a munka dandárját is kvázi-civilekkel,  egy polgári körrel végeztetik el. Meg segít nekik az eddig vidéken terjesztett, az állandó nemzethalál víziójával 
riogató Hírmondó brigádja.
És az feltűnt már valakinek, hogy az egyik uniós alapirányelvre (nemek közötti egyenlőség) fittyet hányva kizárólag férfiakat indított a narancsos tábor? 
Egyenlőre ennyi, ha lesz még valami, akkor folytatjuk...

 

És akkor elhatároztuk, hogy megnézzük a helyet, mert a Mandalában
 is mondták, meg a PéZé is írta a kisszínesben az iwiwen (Jóhogy írta, övé a hely). Déja Vu Café vagy Café Déjá vu New Orleans Jazz Klub. Így hívják. Belül minden piros, kivéve a vécé felé vezető kis utat,
 mert az rózsaszín, zöld lámpákkal megvilágítva. Pézé azt írta, hogy olyan
mint egy montmartre-i kávézó a 30 években. (A tévé miatt nem olyan, de a 
címeres téglából kirakott faldíszek mindent visznek.)
Kis nyugis hely, ahová betolul majd az ATIF diáksága órák helyett,
mivel a főiskola épületei között fekszik félúton. Mondjuk az Anna
Presszó báját nem nagyon lehet űberelni, főleg a főúr Egy pina két csöcs
tíz Forint a kisfröcss szintű beszólásai miatt, de ez a hely nem is erről szól.
Viszont csak innen rugdalják ki a város lánglelkű költőjét, aki seggrészegen
fiatal lányokat molesztál és beszól mindenkinek, mert az olyan trendi.
És még valami: olcsón mérik a csapolt Staroprament (320/korsó).

És akkor ez itt a reklám helye:
Déjá vu Café
Győr, Újkapu u. 31.