Balga Belga
Miért utáljuk a Belgát? (A Rába hotel aljában lévő étteremről van szó.) Tényleg, miért is? Hiszen volt egy időszak, amikor minden héten legalább egyszer ott gyűlt össze a társaság meló után, hogy hűvös Hoegardenek mellett tárgyalja meg a jövőt. Mert elkurvultak. Amióta lecserélték az üzletvezetőt, teljesen szétesett a banda. Eltűnt például a Happy Hour -bár ez már korábban történt-, amivel 17:00 előtt fél áron lehetett szűrni a fent említett nedűket. (Addig volt vendég, mostanában nem nagyon.) Bár már akkor is ment az átverősdi, hogy a 16:55-kor kirendelt söröket a rendes áron számolták, mert állítólag 17:00 után hozták ki.
Vagy amikor nem mondták, hogy a fröccsbe a bort az egyik legdrágább palackozottból nyomják és faarccal kiszámláztak 1400-at a két nagyfröccsért.
Plusz megjelentek a Rába oldalán a szuperszar reklámtáblák. Végül is miért is ne? A Püspökvár oldalára is mehetne T-Online hirdetés, nem? A lényeg, a bevétel. Városkép? Külcsín? Ki nem szarja le? Végül is nem annyira van szem előtt. Csak a Szent István úton.
De mindez hagyjám. A múltkor enni szerettünk volna a zárás előtt háromnegyed órával. A pultban négy pincér üldögélt. Az egyikük kihozta az étlapot, meg felvette az italrendelést, majd beült a kassza mögé, hogy egy enyhén kapatos társaságtól megpróbálja beszedni a közös számlán kezelt millió tétel mindegyikét. Mi közben kiválasztottuk a rendelnivalót és csak vártunk, vártunk. Senki oda se bagózott. A többi pincér futkározott körbe az üres étteremben, de egyikőjük sem vette a fáradtságot, hogy megkérdezzen minket. Majd bejött egy látványosan külföldi társaság, akik sörözni szerettek volna. Na őket azonnal és ketten szolgálták ki. Befutott Dr Schmidt is, aki a másnapi konferenciát szervezte. Vele is jól elbeszélgettek. Fél óra várakozás után úgy döntöttünk kijövünk. Ezen meg felháborodtak. Hogy miért nem szóltunk nekik, hogy rendelni akarunk. (Persze, meg a konyhába is bemegyek és kisütöm a húst.) Azt gondolom, az asztalnál csukott étlappal üldögélő ember azt jelenti, hogy választott. Legalábbis máshol eddig megértették. Meg a romlott sörröl nem is beszélve. De ezt majd írjátok a kommentbe.
Meixner nagypapa, a jogelőd, régi Royal szálló tulajdonosa most forog a sírjában.
2 megjegyzés:
ó, jajj! rengeteg helyen nem fogják fel, hogy a vendégből élnek. olyan primitívek, olyan büszkék! meg a pincérek, akiknek a vendég fogadása nem hivatás, hanem megalázó kín. vendéglőbe kell enni. egy jó vendéglőben az ízek háziasak, a pincér, ha esetleg bunkó, akkor is van stílusa. ebből következik, hogy, ha étterembe megy az ember, még precízebbnek kellene lennie a kiszolgálásnak. á, dehogy.
Bepróbáltam én is egyszer egy kollégámmal a Belgát, más helyre akartam vinni, hogy ne csak a pirosabroszos, házias éttermeket lássa Győrben. Beültünk, kértük a sörlapot és megbeszéltük, hogy kipróbáljuk az összes szuper sörüket.
A kaja rendben volt, a hangulat a szokásos várakozós.
A két sörből pedig az egyik romlott. Savanyú és lejárt szavatosságú húgy. Szóltunk pincérnek, jött, szabadkozott és ígért egy másikat helyette. Persze másik nem lett, mert már mindegyik megpisakásásodott a pincében. Ajánlani nem ajánlottak semmit sem, minden ment a megszokott kerékvágásban.
Megjegyzés küldése