Éjfél előtti vélemény

Még van pár óra éjfélig, úgyhogy elmondom, mi az ami böki a csőrömet:

Sok emberrel beszélgettem az elmúlt pár hónapban. Volt köztük villanyszerelő, professzor, bolti eladó, egyetemista, nyugdíjas. És azt tapasztaltam, hogy egy csomó ember abszolúte tanácstalan az önkormányzati választást illetően. Legfőképpen a polgármester személye kapcsán érezni a mentálisan széttárt karokat. A legtöbben úgy gondolkoznak, hogy legszívesebben el sem mennének szavazni, de hát azt azért mégsem. Állampolgári kötelesség, meg ilyenek. És akkor ott a legkisebb rosszra húzzák majd az ikszet. Nem a legjobbra. A legszakértőbbre. Arra, akin látszik, hogy képes XXI. századi módon elnavigálni egy majd' 130 ezres megyei jogú várost az uniós pénzek farvizén a teljességgel stratégianélküli, koncepciótlan, morálisan atomjaira hullott magyar politika viharában. A legkisebb rosszra. Mert a város nem bírt kitermelni egyetlen karizmatikus politikust sem, akiről elhiszem, hogy amit mond azt úgy is gondolja és el is éri, ha a fene fenét eszik is. Akinek van hosszútávú koncepciója arról, hogy mi a búbánat lesz Győrrel az elkövetkező húsz évben.
Túl jó ebben a városban élni a többi magyar városhoz képest. Csak sokan azt nem látják át, hogy számunkra már nem Kelet-Magyarország az összehasonlítási alap, hanem Burgenland. Az emberek ellustultak. Agyilag is. Politikusainkra ez fokozottan jellemző.
Az önkormányzati közgyűlések és a bizottsági ülések minősége és hatékonysága egy rossz kabarétréfa színvonalával egyenlő.

De most tényleg, ki képviselje érdekeimet október 1-e után? A polgármester-jelöltekről már beszéltem. Akkor vegyük a körzetem képviselőjelöltjeit:
Borsi Róbert - Kicsit fiatal. Ami nem baj. Viszont sok minden látványosat nem csinált eddig. Bár a kis cikke meg a helyesírási hibákkal teletűzdelt felhívása vicces. Fidelitas ügyvezető alelnök.
Farkas Imre - A Győri Mikulás. Ennyi elég is róla.
Graffelner Katalin - Papa megkérte, hogy indulna már, mert nem lesznek elegen.
Hegyi Zoltán - 1994 óta a körzetem önkormányzati képviselője. Nem találtam tőle semmit -írd és mondd: semmit- ami arra utalna, hogy Marcalvárosért bármit is tett volna személyesen.
Nánainé Kozári Erika - tanárember (az mindig jó, mert sokan ismerik), plusz a Megyei Pedagógiai Intézet tanácsadója
Szeles Krisztina - Még a Zöld Demokraták honlapja sem ismeri, pedig náluk indul. Mondjuk mit várjunk egy ilyen csapattól? (Mit jelent a vatikáni zászló a háttérben, azt mondja meg valaki!)