Hétvége a magyarság jegyében
Hihetetlen mennyiségű program futott a hétvégén a városban a magyar kultúrát, művészetet, történelmet a középpontba állítva. Nézzük őket sorba:
Horthy - A kormányzó
A NEFelejcs Polgári Kör szervezésében tekintettem meg Koltay Gábor legújabb történelemi témájú dokumentumfilmjét a Lloydban. Két vetítés volt, mindkettő teltházas. Működött a furcsa marketing, meg a suttogó propaganda, miszerint a filmet betiltották, nem játsza sem mozi sem televízió. Valójában arról van szó, hogy egy két és fél órás dokumentumfilmet nem vállal be semmilyen gazdasági alapon működő moziipari vállalkozás, mivel nem lenne rentábilis. ORTT pénz meg nincs benne, úgyhogy az MTV sem játsza. Pedig amúgy semmi probléma a filmmel. (A rendező korábbi dokuja a Velünk élő Trianon sokkal gyászosabb volt a zsidó, liberális népveszejtő vonulattal. De azt már ezerszer kivesézték.)Itt pont arra volt kihegyezve a dolog, hogy a kormányzó tetteivel hozzájárult a magyarországi zsidóság megmentéséhez. Semmi ferdítés, semmi prekoncepció, korrekt iparosmunka. Koltay pedig egy megélhetési filmrendező, de még ezzel sincs gond. Kicsit hiányoltam a korszakkal foglakozó nagytudású történészeket (Gergely Jenő, Romsics Ignác), de gondolom velük úgy összeveszett a Trianon-film kapcsán, hogy nem hajlandóak kamera elé ülni. De még nélkülük is vállalhatóbb volt a dolog, hiszen nem csak Raffay meg Nemeskürty volt hallható, mint szakértő, hanem Salamon Konrád és Szerencsés Károly is. (No meg a JOBBIK vezetőjeként elhíresült Kovács Dávid, de ő is történész.)
A nézősereg többsége a nyugdíjas korosztály tagjaiból vebuválódott, akik a film végén felcsendülő Szép vagy gyönyörű vagy Magyarországot együtt énekelték. Meg egyszerre hördültek fel a képeken megjelenő Kun Béla és Rákosi Mátyás láttán.
Monarchia Fest
Nagy fába vágták a fejszéjüket a szervezők, minden dícséret megilleti őket. Ilyen jellegű fesztiválja Győrnek eddig nem nagyon volt.
Korrekt kétnapos program, világhírű fellépők, normális jegyárak. A vége? Szerintem totális bukta gazdaságilag. Egyetemi csarnokba fesztivált szervezni gyakorlatilag egyet jelent az öngyilkossággal. (Tavaly bebukta az amúgy mindenhol sikeres Reklámzabálók is.)
Egy olyan helyen, ahol az utolsó koncert végeztével azonnal bezárják a büfét azzal a felkiáltással, hogy ez nem kocsma nem lehet normális közösségi élményt nyújtó rendezvényt szervezni. Mert ugye a néptáncos az olyan fajta, hogy a meghirdetett rendezvény végeztével még együtt szeret nótázni, meg táncolni. Szerencsétleneket elhajtották mindenhonnan az egyetem környékéről, hogy ne zajongjanak már hegedűkkel meg nagybőgővel. Így aztán a Rómer telt meg egy szempillantás alatt.
Magyar Évezredek 7vége
Erről nem tudok sokat, de állítólag itt is voltak egy csomóan. A magyar kaja, a jurta meg az íjászkodás mindig oké. Sumír-magyar rokonságtól Wass Alberten át egészen a Győri Demonstrációs Bizottságig. Legközelebb istenbizony elmegyek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése